Elkészült az agrárgazdaság 2002. évről szóló jelentése, az 1997. évi CXIV. törvény kitételei mégsem teljesültek maradéktalanul. A törvény rendelkezése szerint ugyanis a mindenkori agrárminiszternek az Országgyűlés előtt be kell számolnia az előző év jelentéséről – azon belül is az agrárgazdaság helyzetéről, a termelők jövedelmi viszonyairól, a meghozott intézkedésekről, valamint a törvény első paragrafusa által biztosított pénzügyi keret felhasználásáról –, a képviselőknek pedig szavazniuk kell, hogy elfogadják-e a beszámolót vagy nem. A törvény előírásai szerint azonban mindezt még a következő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat beterjesztése előtt kell megtenni. Erre a lépésre azonban az idén nem került sor, hiszen a 2004. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat már a parlament előtt van.
Mivel viszont a központi költségvetés során kell az egyes területek támogatásáról dönteni, nem állja meg a helyét az a kormányzati kijelentés sem, miszerint a mezőgazdaságnak a 2004. évre szánt 293 milliárd forint GDP-arányosan emelkedik a 2003. évi támogatásokhoz képest – mutatott rá Glattfelder Béla fideszes képviselő. A magyar költségvetés ugyanis csak 157 milliárd forintot ad, a többi a felhasználhatóság szempontjából bizonytalan uniós forrásból származik. Ezért a hazai költségvetés nyújtotta forrás nagysága már egyáltalán nem felel meg a törvényi előírásoknak. Emellett a jogszabály arról is rendelkezik, hogy a tényleges támogatások összegének kell a GDP-vel arányosan növekedniük, mivel azonban a 157 milliárd forintból egy sor igazgatási költséget is fedezni kell, a termelői támogatások tovább csökkennek, a jogszabály pedig végképp nem teljesül – tette hozzá.
Az Agrárgazdasági Tanács a 2002. év agrárjelentéséhez fűzött állásfoglalásában megállapította, hogy az előző négy év közül háromban – 2002-ben is – a magyar mezőgazdaságban a nemzetgazdasági tendenciákkal ellentétes folyamatok zajlottak. A KSH előzetes számításai szerint az ország teljes GDP-előállításához a mezőgazdaság 2002-ben 3,5 százalékkal járult hozzá, ami 0,3 százalékponttal elmarad az előző évitől.
A mezőgazdaság bruttó kibocsátása 2002-ben 4,4 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A növénytermesztés és a kertészet kibocsátása 11 százalékkal mérséklődött, míg az állattenyésztés – a rendkívül alacsony bázishoz viszonyítva – alig két százalékkal nőtt.
Tavaly a termelői árszínvonal összességében nem érte el a 2001. évit, 1,1 százalékkal csökkent. A termeléshez felhasznált ipari anyagok átlagos árszínvonala ugyanilyen mértékben mérséklődött. Az agrárolló tehát 2002-ben nem változott: megállt ugyan a korábbi éveket jellemző nyílása, de szűkíteni nem sikerült. A mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban és a halászatban foglalkoztatottak száma a múlt évben tovább csökkent. A lakossági munkaerő-felmérés összesített adatai szerint a mezőgazdaságban éves átlagban 241 ezer foglalkoztatottat tartottak nyilván, kétezer fővel kevesebbet, mint 2001-ben. Tavaly a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kivitel értéke 2668 millió, a behozatalé 1306 millió dollár volt. Az agrár-külkereskedelem tehát 1362 millió dolláros aktívummal járult hozzá a nemzetgazdasági külkereskedelmi egyenleg javításához. Továbbra is az agrárgazdaság az egyedüli, amely a termelőágazatok közül pozitív külkereskedelmi szaldót képes felmutatni. (Ez a többlet nagyságrendileg fedezi Magyarország energiaimportját.) A 2002-es esztendőben az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény azon előírását, amely a mezőgazdaságban tevékenykedők jövedelmének a nemzetgazdasági átlaghoz való felzárkóztatását írja elő, nem sikerült elérni. Az agrártermelőknek a nemzetgazdaság átlagához viszonyítottan továbbra is 30 százalékkal kevesebb jövedelmük volt. Ugyanakkor a vállalkozói jövedelmek a hatvanmilliárd forintos adósságkonszolidációnak köszönhetően emelkedtek.
origo.hu
Elindult Szijjártó Péter YouTube-csatornája
