Százhetvenkilenc szavazattal, három ellenében és két tartózkodás mellett az ENSZ közgyűlése ismételten határozatban foglalt állást a Kubával szembeni, 1961 óta hatályos amerikai kereskedelmi és utazási korlátozások feloldása mellett. Mindez a kubai felvetés minden eddiginél nagyobb támogatását jelenti, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok, Izrael és a Marshall-szigetek szankciópárti álláspontja továbbra is bebetonozott-nak tűnik.
Kuba véleménye szerint a blokádpolitikát támogató, s gyakorta fenyegetésekkel is élő republikánus kormányzat lebecsüli a nemzetközi jogot és a multilaterális politizálást. Havanna ezért tizenkettedszerre is az ENSZ közgyűlése elé terjesztette a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokád megszüntetésére irányuló kérelmét. George Bush amerikai elnök a közelmúltban ugyanakkor a szankciók még szigorúbb betartását sürgette, noha jól tudja, ezek az intézkedések az amerikai állampolgárok számára is hátrányosak lehetnek.
Azon túl, hogy ma az utazási tilalmat megszegő amerikaiakat akár 50 ezer dolláros bírsággal is sújthatják, komoly nézeteltérés áll fenn a szigetországból illegálisan az Egyesült Államokba emigráló kubaiak megítélését illetően is. Washington ugyanis Havanna elnyomó politikájára hivatkozva menekülteknek tartja a lélekvesztő vízi járműveikkel partjaihoz érkező kubaiakat, a karibi ország viszont a szökésük érdekében olykor erőszakos cselekményektől sem visszariadó állampolgárait egyenesen terroristának minősíti.
Kubának a falak lebontására vonatkozó kérelme érthető, hiszen a blokád eddig 72 milliárd dollár kárt okozott gazdaságának. Bármilyen döntések szülessenek ugyanakkor az ENSZ-ben, a határozati javaslatok az Egyesült Államokra nem kötelező érvényűek.
origo.hu
Magyar Péter nem vette észre, hogy saját magát ássa el
