Maximum 15 éves szabadságvesztéssel sújtható Kulcsár Attila a jelenlegi tényállás szerint. Az osztrák bíróság által is megalapozottnak talált sikkasztás bűntette ugyanis öttől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel jár, míg közokirat-hamisításért halmazati büntetésként öt évet kaphat.
Lapunknak nyilatkozó jogászok úgy vélik, hogy az Igazságügyi Minisztérium (IM) hibája miatt nem adták ki az osztrákok pénzmosás gyanújával Kulcsárt. Ismert: az osztrák büntetőjog szerint csak az számít pénzmosásnak, ha valaki mások által bűncselekmény útján szerzett pénzt fektet be, Kulcsár Attila viszont – a bécsi bíróság kiadatási kérelemre épülő álláspontja szerint – az általa eltulajdonított összegeket használta fel. Jogászok figyelmeztetnek: a jelenlegi adatok ismeretében alapos a gyanú, hogy Kulcsár harmadik személy számára pénzmosást végzett, ugyanis sikkasztás miatt helyezték előzetes letartóztatásba Bitvai Miklóst, az Állami Autópálya Kezelő Rt. volt vezérigazgatóját és Garamszegi Gábort, a Betonút Rt. exvezérigazgató-helyettesét, volt MSZP-s fővárosi képviselőt. Mint köztudott, mindkét cég a K&H Equities Rt.-nél fialtatta a pénzét. Szakértőink érthetetlennek találták, hogy a fenti körülmények ismeretében hogyan dönthetett úgy a bécsi bíróság, hogy Kulcsár nem mosott pénzt harmadik személy számára. Erre egyetlen magyarázatot tudnak: a kiadatási kérelem összeállításakor nem tértek ki az ügy ezen vonatkozásaira.
*
Felhívták a figyelmet arra, az IM-nek tizennégy nap áll a rendelkezésére, hogy az osztrák ügyészségnek – amely fellebbezhet a bíróság döntése ellen – elküldjék azokat a dokumentumokat, amik az ausztriai jog szerint is megalapozhatják a pénzmosás gyanúját.
A Magyar Nemzet rendőrségi és ügyészségi körökből megtudta: előfordulhat, hogy egy új kiadatási eljárást indít az Igazságügyi Minisztérium az ügyészség javaslatára, amennyiben a nyomozás előrehaladtával már kétséget kizáróan be tudják bizonyítani, hogy Kulcsár mások által elsikkasztott pénz tisztára mosásában is közreműködött. A lapunknak nyilatkozó jogászok szerint nem kell bizonyítani a büntetőjogi tényállást, elég a pénzmosás alapos gyanúja a kérelem megfogalmazásához.
Az eljárás során eddig három személyt gyanúsítottak meg pénzmosás elkövetésével: El Abed Hassan szír pénzváltót, Mészáros Jánost, a Britton Kft. vezérigazgatóját és munkatársát F. Erikát.
Az ügyészség és a rendőrség véleménye szerint az a körülmény, hogy pénzmosás gyanújával egyelőre nem lehet eljárást folytatni ellene, lényegében nincs kihatással majdani büntetésének időtartamára, mert az a két cselekmény, amivel kapcsolatban vele szemben az eljárás lefolytatható, önmagában olyan kiemelkedő tárgyi súlyú, hogy az ahhoz kapcsolódó büntetés nagyságát a pénzmosás bűntette a magyar bírói gyakorlat szerint lényegében nem emelné.
Egy 1957-es nemzetközi egyezmény értelmében az átadó ország csak formális vizsgálatot végezhet az adott kiadatási ügyben. Az eljárásnál figyelembe veszik, hogy a gyanúsított az átadó országtól kért-e menedékjogot – szakértőink szerint van esély arra, hogy Kulcsár esetében él ezzel a lehetőséggel a védelem –, illetve állampolgára-e az országnak. Fontos körülmény, hogy megáll-e a kettős büntethetőség jogi kategóriája, amely arra vonatkozik, hogy a gyanúsított mindkét ország jogrendszere szerint bűncselekményt követett el. Kulcsár esetében ez nem volt meg a pénzmosás és a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység tekintetében.
Kulcsár kiadatási ügye kapcsán Retteghy István büntetőjogász elmondta: ha valaki pénzt sikkaszt el, és annak tisztára mosásában egy másik személy közreműködik, a másik személy részéről a pénzmosás megvalósul – nyilatkozta Retteghy. Az ügyvéd szerint ugyanakkor az Igazságügyi Minisztérium hibát követ el akkor, ha a cselekményt rosszul minősíti, mert ez adott esetben a kiadatást meggátolhatja.
Bárándy György az egyik meggyanúsított bankpénztáros védője szerint Magyarországon nincs kialakult gyakorlat a pénzmosási bűncselekmények elbírálására vonatkozóan, mint mondta: ez az első eset amiről tudomása van. – A hazai jogrendszerben meg van határozva a bűncselekmény tényállása, de mint minden gondatlan cselekménynél sok a szubjektív (egyéntől függő) elem, hogy a büntetőjogi gondatlanságot mikor valósítja meg – mondta a jogász. Utólag érdekes momentumnak tűnik Bánáti Jánosnak az a korábbi nyilatkozata, amely szerint korántsem biztos, hogy védence Magyarországon vallomást tesz.
A K&H Equities Rt. egykori pénzügyi tanácsadójának osztrák védője Simonfay Géza, a Budapesti Ügyvédi Kamara külföldi jogi tanácsadója. A kamara elnöke Kulcsár védője, Bánáti János, aki Medgyessy Péter jogi képviseletét is több ízben ellátta, illetve közvetítőként szerepet vállalt az exbróker és Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár között létrejött találkozó megszervezésében.
Vezércikk a 7. oldalon
Gyanúsított lesz Gyuszi taxis?
Ajövő héten, feltehetőleg pénzmosás miatt gyanúsítottként hallgatják ki az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán Sz. Gyulát, aki Kulcsár megbízásából az elsikkasztott milliárdok szállításában vett részt – értesült a Magyar Nemzet. Gyuszi taxis korábban a pénzmozgások tekintetében nagyszámú, Kulcsár ügyfélkörébe tartozó személyre terhelő vallomást tett. Úgy tudjuk, hogy az üggyel kapcsolatban – bár nem a pénzátadással összefüggésben – terhelően nyilatkozott politikusokra, köztük Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárára nézve is. Beszámoltunk róla, hogy a fuvarozó két alkalommal mintegy ötvenmillió forintot az MTI és az MTV épületébe szállított ki.
origo.hu
Menczer Tamás keményen nekiment a Momentum korábbi elnökének
