Jövőre 8,4 milliárd forint fejlesztési forrásra lenne szüksége az ipari parkoknak, egy évvel később 8,9, az azt követő évben pedig 9,7 milliárd forintra – derül ki az Ipari Parkok Egyesülete (IPE) stratégiai anyagából. Az IPE elnöke, Rakusz Lajos ismertette: a jövő évi több mint nyolcmilliárdos forrás felét a magántőkétől várják. A másik ötven százalék háromnegyedét az uniótól, míg egynegyedét a magyar költségvetéstől.
Nikodémusz Antal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) ipari parkokért felelős főosztályvezető-helyettese lapunk kérdésére elmondta: nem érdemes még összegről beszélni, inkább a prioritást, a célt kell figyelembe venni. Más vélemények szerint azonban ekkora támogatást biztosan nem kap a terület a gondokkal küszködő költségvetésből. Ugyanakkor már ez évben is komoly probléma volt, hogy amíg a Széchenyi-terv összekapcsolta a programokat, addig manapság szinte követhetetlen, mennyi pénzt kaphatnak, nyerhetnek el az ipari parkok. Tavaly és tavalyelőtt egy-egy milliárd forintot adott az állam a fejlesztéshez, míg az idei esztendőben a szolgáltatások kialakításához 500 milliós keretet biztosít. Ez sokak szerint azonban csupán egytizede annak, mint amire valóban szükség lenne. Némon Zoltán, a gazdasági tárca logisztikai vezetője korábban kérdésünkre válaszolva ismertette: a májusban lezárult SMART–2003 program ipari parkok fejlesztési alprogramjára 14 pályázati igény mutatkozott. Ezek közül az előszűrésnél hármat utasítottak el, így 11 került a bírálóbizottság elé, melyből végül hét pályázat nyert.
Pongorné Csákvári Marianna, a GKM helyettes államtitkára elmondta, hogy a 160 ipari park közül 45-50 nemzetközileg is fejlett, s kiváló szolgáltatást nyújt, míg a többiek részben jó úton haladnak e cél elérése érdekében. Ismertette: 1997 óta ítélnek oda ipari park címeket. Tervezik azonban a monitoringrendszer átalakítását, s egyes parkoktól meg akarják vonni e címet. Pongorné kiemelte: a fejlődéshez 4-5 év szükséges, így csak azoktól az ipari parkoktól vonják majd meg a címet, amelyekben 1997–98 óta nem történt semmi, s nem rendelkeznek betelepült vállalkozásokkal. Ugyanakkor a GKM sajtóanyaga a visszavonás kapcsán tíz százalékkal számol.
A fejlesztések kapcsán sokan bíznak az európai uniós támogatásokban, s a Nemzeti fejlesztési terv keretén belül több ipari park is számol kiaknázható forrásokkal. A pénzek lehető leghatékonyabb kihasználására jó pályázatok és erős érdekérvényesítés szükséges. Az ipari parkok szolgáltatásukkal katalizátorszerepet tölthetnek be, ám ehhez elengedhetetlen a kormányzati támogatás, szerepvállalás, az uniós pénzek esetében pedig a társfinanszírozás. Ma még kérdéses, hogy lesznek-e megfelelő pályázatok, s az elnyert uniós pénzekhez menyi társfinanszírozást tud biztosítani a kormány.
Az ipari parkok gazdasági súlyát jelzi, hogy a múlt esztendőben az oda betelepült vállalkozások adták az ipari export árbevételének 39 százalékát, és biztosítottak munkát az ipari foglalkoztatottak csaknem 16 százalékának. A működő ipari parkokban 2100 vállalkozás 1200 milliárd forint értékű termelő beruházással és 128 ezres létszámmal 3500 milliárd forint értékű terméket állít elő évente. Az ipari parkokban működő vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó termelése a magyar ipari átlagot 70 százalékkal haladja meg, s 15 százalékra közelíti meg az uniós átlagot. Területük 8800 hektár, amelyből átlagosan negyven százalék beépített. Az IPE szeretné, ha a kormány megtárgyalná az ipari parkok fejlesztésének stratégiáját, és döntene a következő feladatokról. A szervezet javasolja, hogy a Nemzeti fejlesztési terv gazdasági versenyképesség operatív programja keretében négy pályázati csomag induljon. Ebben jövőre alapinfrastruktúrára 1,5 milliárd forintot, hálózatépítésre négymilliárdot, a különböző parktípusok fejlesztésére kétmilliárdot, képzésre háromszázmilliót, működtetésre pedig hatszázmillió forintot kellene fordítani.
origo.hu
Szijjártó Péter: Magyarország nem akar az ukrán maffia átjáróházává válni
