Közös sajtótájékoztatón értékelte tegnap Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, valamint Bárándy Péter igazságügy-miniszter a főbíró által kedden kiadott, a bírói függetlenséggel foglalkozó felhívást. – Nincs nagy eltérés a kettőnk megítélése között, úgy vélem, hogy a politikust sem lehet elzárni attól, hogy akár egy bírósági döntésről is legyen véleménye, de nagyon óvatosan kell bánnia ezzel, nem engedheti meg magának, hogy elvárást fogalmazzon meg – mondta az igazságügyi tárca vezetője. Más kérdés, amikor a társadalom bírálja a döntéseket – vélekedett Bárándy. Például a közírónak „kutya kötelessége hogy az embereket felkavaró ítéletekről kifejtse a véleményét” – utalt az igazságügy-miniszter Tamás Gáspár Miklós azon írására, amelyben leantiszemitázta az ifjabb Hegedüs Lorántot elítélő bírót. Kérdésünkre, hogy elfogadhatónak tartja-e Tamás Gáspár stílusát, Bárándy úgy fogalmazott: „nem helyes, ha egy közíró stílusát minősítjük, egy szabad gondolkodó azt ír amit akar.” Ettől eltérő véleményen volt Lomnici Zoltán. Kiemelte: a gyűlölet ellen nem lehet gyűlöletkeltésre alkalmas megnyilvánulásokkal harcolni. Lehet, és szükséges is, hogy a társadalom véleményezze a bírói ítéleteket, de a gondolatközlés szabadsága nem ütközhet más emberi jogokba, így a vélemények nem sérthetik a bírók becsületét – mondta Lomnici.
Emlékezetes: a főbíró azután fordult felhívással a közjogi méltóságokhoz, hogy szerinte a közelmúltban többször is előfordult, hogy politikai, közéleti személyiségek a bíróságok döntéseit bírálták, elvárásokat fogalmaztak meg konkrét ügyben. Szerinte ennek volt egyenes következménye, hogy a bírói társadalomra sértő állításokat fogalmazott meg Tamás Gáspár Miklós a Magyar Hírlap hasábjain, többek között azt állítva: „A bírák jelentős része ahhoz a fölső középosztályhoz tartozik, amely cigányellenes, nőellenes, homofób, idegengyűlölő, antiszemita és mélyen lenézi a kitaszított szegényeket.”
Közben Szili Katalin Lomnici Zoltán felhívása kapcsán azt közölte: A jogállami alapelvek megerősítésre szorulnak. Ez valamennyi közéleti szereplő felelőssége. Hozzátette: a bírói ítélkezési hatalomnak egyetlen korlátja lehet: a törvényeknek, a jogszabályoknak való alárendeltség.
A történelmi Szociáldemokrata Párt pedig „mélységes megdöbbenéssel tapasztalja a demokratikus intézményrendszer ellen intézett újabb arcátlan támadást, amelyet magukat liberálisnak mondott személyek kezdeményeztek”. Szűrös Mátyás, a párt általános elnökének közleményében az is olvasható: osztja a legfőbb bírónak, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének aggodalmait, és támogatja őt.
Ügyvédi provokáció a baloldalról?
A Magyar Távirati Iroda délutáni híradása szerint megalakult a Magyar Ügyvédek Érdekvédelmi Szervezete. Kilenc perc múlva egy újabb hírt adott ki az MTI a tömörülés álláspontját ismertetve, miszerint a bírák nem állhatnak törvényen felül. Ezt a szervezet elnöke Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnökének felhívásával kapcsolatban állítja. Úgy vélik: „nem jogállami dolog, ha a bírák úgy gondolják, ők társadalmon kívül, törvényen felül állnak, és semmilyen módon nem lehet észrevételt tenni munkájukkal kapcsolatosan, még ha jogosak is”. A Magyar Nemzet megtudta: Gulyás G. Gábor, a Lomnici Zoltánt támadó szervezet elnöke MSZP-s képviselő a csepeli önkormányzatban. (P. G.)
origo.hu
Menczer Tamás keményen nekiment a Momentum korábbi elnökének
