Reggelenként gyermekeiket – nemegyszer testőrök kíséretében – kiválasztottaknak működtetett, elegáns magániskolákba viszik, azután megteáznak a Primrose Hill-i Trojka teázóban. Délután szívesen nézelődnek a belvárosban, például az elegáns és méregdrága Bond Streeten, feleségeik őrült pénzeket hagynak ott a márkás divatházaknál, estére pedig hazatérnek meglepően jó ízléssel berendezett, tágas otthonaikba, London nyugati kerületeiben. Ott, ahol a módos és előkelő rétegek laknak.
„Egyszerűen imádnak költekezni – magyarázza a Sunday Telegraph című londoni lapnak Galja Talipova, akinek a Bond Streeten van több butikja. – Luxusmódra élnek, és ezt szemrebbenés és erőlködés nélkül meg is engedhetik maguknak. Van hozzá pénzük. Nem ritka, hogy az orosz kuncsaftjaim akár több ezer fontot is kiadnak egyetlen kosztümre.”
Újfajta – és valljuk be: hasznot fialó – invázió árasztja el mostanság Nagy-Britanniát; nem menedékkérő szerencsétlenek exodusa ez, hanem mesésen gazdag üzletemberek áradata, akik történetesen Londont jobban szeretik, mint például Párizst, Bécset vagy éppenséggel Zürichet. (Ámbár a francia Azúr-parton vagy a zürichi tó mentén is szép számmal telepedtek le az utóbbi években orosz nábobok…) Az elmúlt tíz esztendőben nyolcszorosára szaporodott a moszkvai brit követségen kiadott vízumok száma. S míg 1992-ben például egyetlen orosz bevándorlónak ítélték meg a brit állampolgárságot, addig tavaly már nyolcszázhat orosz ember kapta meg a jogot arra, hogy minden tekintetben brit polgárnak vallhassa magát. A legújabb „várományos” egyébként nem más, mint Csukcsföld volt kormányzója, a Szibnyeft olajvállalat volt tulajdonosa (akitől cégét Londonba távozása előtt még a Hodorkovszkij által irányított Jukosz vásárolta fel). Roman Abramovicsról van szó, a szintén multimilliomos olajbáróról, aki, mintegy bemutatkozásként, száznegyvenmillió fontért felvásárolta az angol Chelsea focicsapatot is.
Abramovics, akinek vagyonát ötmilliárd dollárra becsülik, Londonban is páncélozott Mercedesszel és három testőrrel közlekedik. Öt gyermekét már be is íratta egy elegáns londoni magániskolába. „Imádom Angliát – mondja angol újságíróknak Abramovics –, számomra ez az ideális hely.” E véleményével nincs egyedül. De egyébként sem érezheti magát magányosnak ebben a pezsgő világvárosban. A Londonban élő, kétszázezernyi orosz – köztük a hétszáz multimilliomos – ugyanis összetartó elitet képez. A britek nagy örömére; hiszen alaposan megélénkítik a londoni piacot. Az ingatlanpiacot is. Olyannyira, hogy szakértők és elemzők szerint immár lassanként átveszik a gazdag arabok helyét és szerepét.
„Az oroszok szinte detronizálták a gazdag arabokat, s mivel a 2001. szeptember 11-i merényletek óta az amerikai kereskedelmi bankok tevékenysége is beszűkült, így ma már ők, a tehetős oroszok a legjobb klienseink – magyarázza Charles Smith, a Sotheby’s ingatlanszakértője. – Általában negyvenes éveikben járó férfiak, akik képesek megfizetni a legborsosabb ingatlanárakat is, a legelőkelőbb londoni kerületekben; mert akárhová, ugyebár, nem költöznek, csakis Mayfairbe, Belgraviába, Knightsbridge-be.” A Sotheby’s ingatlanforgalmazással foglalkozó vállalata, látva a keresletet, már Moszkvában is nyitott irodát, hogy az otthon maradó üzleti elitnek is lehetővé tegye nagy-britanniai ingatlanok vásárlását. Igaz, ezek jobbára spekulatív célú vásárlások-befektetések. „Azokra a jól értesült orosz befektetőkre számítunk, akik tudják, hogy az ingatlanárak Nagy-Britanniában megugrottak, s tudják, hogy – figyelembe véve a nem brit földön lakó, külföldi állampolgárságúakra érvényes pénzügyi feltételeket – ez bizony kiváló befektetés” – mondta a londoni Guardian című lapnak Smith. Az ingatlanügynöknek és kollégáinak azonban nincs nagyon könnyű dolguk. A tehetős oroszok igényesek: csak olyan lakásokat vesznek, amelyek elég tágasak ahhoz, hogy személyzetnek is legyen hely bennük, valamint teret kínálnak iroda és biliárdszoba számára is. Szinte kizárólag olyan lakást vásárolnak, ahol az épületet őr és állandó biztonsági berendezés védi. Enélkül gyakran még csak meg sem nézik a kérdéses ingatlant. Az oroszok, mondják, szeretik a nagy, tágas lakásokat; legalábbis ha már megengedhetik maguknak. Borisz Berezovszkij például szintén Londonban él, szinte palotányi lakásban. Erről a brit főváros egyetlen orosz nyelvű újságja, a London Courrier című lap ad hírt. A lapot Natasa és Jevgenyij Csuvajev alapította; a hertforshire-i óriásbirtokán élő házaspár úgy véli, hogy a Nagy-Britanniában letelepedett orosz középosztálybeliek is jól élnek, de nemcsak pénzük van, hanem intelligensek és ambiciózusak is, szemben az újgazdagok jó részével. Persze, akinek sok-sok pénze van, annak hamar átalakul, fejlődik az ízlése is. A kifinomuló ízlés pedig megint csak újabb beruházásokat fialhat. Kicsiket és nagyobbakat egyaránt. Így válik London lassanként az új típusú oroszok fővárosává is.
origo.hu
Berta Tibor püspök: A Szentlélek nem súgja a bíborosok fülébe a leendő pápa nevét
