Két évvel ezelőtt felvett népszámlálási adatok alapján, amely a felvidéki magyarság drámai fogyatkozásáról tanúskodott – ötvenezerrel kevesebben vallották magukat magyarnak, mint 1991-ben –, tizennégy olyan települést mutatott ki a statisztikai hivatal, ahol a magyarok aránya húsz százalék alá csökkent, a kormány ennek alapján készült a rendelet elfogadására, amely nyomán le kellett volna szerelni a kétnyelvű helységnévtáblákat, a kétnyelvű feliratokat, s a hivatalos kapcsolatokban nem lett volna használható a magyar nyelv.
Az MKP a kisebbségek nyelvhasználatának kérdését a koalíciós tanácson szeretné megbeszélni. Tekintettel arra, hogy Szlovákia 2001-ben csatlakozott a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához, a ratifikációs dokumentum szerint kilenc törvényt kellene módosítani az országban, hogy a kisebbségek a gyakorlatban is hozzájussanak nyelvi jogaikhoz. Az MKP javaslata az, hogy 2004 első negyedévében tárgyalja meg a kormány ezeket a törvényeket, s a kisebbségek anyanyelvhasználatának jogát a jelenlegi húszszázalékos küszöbről tízszázalékosra csökkentsék, addig ne szülessen semmilyen korlátozó kormányrendelet. A négypárti koalíciós tanács a jövő héten foglalkozik a magyarok felvetésével.
Eközben a telefonlehallgatások technikai részét lebonyolító intézmény létrehozását készül indítványozni az MKP, mert úgy ítéli meg, hogy ez biztonsággal kiszűrné a törvénytelen lehallgatások lehetőségét, egyszersmind szavatolná a titkosszolgálatok megbízható felügyeletét.
origo.hu
Szijjártó Péter: Magyarország nem akar az ukrán maffia átjáróházává válni
