Ellenzéki béketerv a harcok árnyékában

Tegnap írta alá számos palesztin és izraeli azt a béketervet, amely „genfi kezdeményezés” néven vált ismertté. Ezt az alternatív tervet az izraeli kormány nem támogatja, ahogy a Jasszer Arafat palesztin elnök által vezetett Fatah is ellenzi. A genfi aláírás előtt egy nappal Izraelbe érkezett William Burns, az amerikai külügyminisztérium különmegbízottja. Az érkezése utáni hajnalon Izrael Ramalláhban tisztogató akcióba kezdett.

Izrael kormánya nem volt hajlandó tárgyalni a genfi béketervről, így ellenzéki politikusok és értelmiségiek utaztak el a svájci városba aláírni a szándéknyilatkozatot. A palesztin delegációban – amely Ahmed Korei miniszterelnök szerint sem a kormányt, sem a Palesztin Felszabadítási Szervezetet nem képviseli – részt vesz Arafat biztonsági tanácsadója, Dzsibril Radzsub és két miniszter. Az izraelieket az egykori kancelláriaminiszter, Joszi Beilin vezeti, hozzá csatlakozik Ámrám Micna, a Munkapárt egykori vezetője és két volt miniszter. Szintén az aláírók között szerepel David Grossman, Amos Oz és A. B. Jehosua izraeli író. Elemzők szerint ugyanakkor kevés az esély a genfi terv elfogadására, mivel mindkét oldaltól nagy kompromisszumokat kívánna, s ezt jelenleg senki nem hajlandó támogatni.
Az aláírás napjának hajnalán nagyszabású tisztogató akciót kezdett az izraeli hadsereg a Jordán folyó nyugati partján fekvő Ramalláh városában. A művelet közben kirobbant lövöldözésben három palesztin meghalt. Palesztin biztonsági források szerint a városba több tucat izraeli katonai jármű hatolt be, és házról házra haladva módszeres kutatásokat végeztek. A művelet során őrizetbe vették a Hamász radikális iszlám szervezet 30 palesztin aktivistáját.
Az események néhány órával William Burns, az amerikai külügyminisztérium különmegbízottjának érkezése után történtek. A politikus megbeszélést folytatott Ariel Saron izraeli kormányfővel, ám a miniszterelnök elutasította a béketárgyalások újrakezdésével kapcsolatos palesztin feltételeket, hangoztatva, hogy Izrael nem hajlandó felhagyni a Jordán folyó nyugati partján húzódó fal építésével.
***
Szíria tárgyalna Izraellel. Basár el-Asszad szíriai elnök a New York Times tegnapi számában kijelentette, hazája feltételek nélkül hajlandó tárgyalásokat kezdeni Izraellel. Az egyeztetések témája elsősorban az 1967-es háborúban elfoglalt Golan-fennsík visszaszolgáltatása lenne. A szíriai vezető elmondta, apja, aki előtte állt az ország élén, a terület visszaadásának feltételeit 80 százalékban kidolgozta, ám a Bush-adminisztráció – közel-keleti háborúi közepette – nem érdeklődött a megoldás iránt. (MN)