Szakmai szervezetek kalkulációi szerint nem lesz tartható a 2004 janárjától kalkulált kilónkénti 200 forintos kenyérár sem, olyan mértékben emelkednek az energia- és az alapanyagárak. Hogy a tényleges áremelkedés mekkora mértékű lesz, egyelőre nem tudni, azt viszont igen, hogy leginkább a kis jövedelmű családokat sújtja majd, mert esetükben a legmagasabb az úgynevezett lisztes áruk (kenyér, tésztafélék) fogyasztásának az aránya. Mint korábban megírtuk, januárban újabb húszszázalékos lisztáremelésre készülnek a molnárok, 70-72 forintra emelve a kenyéralapanyag árát, amely – szakmai körök véleménye szerint – azt eredményezi, hogy a kenyér ára kilónként eléri a kétszáz forintot. Most viszont úgy néz ki, hogy az egyéb terhek emelkedése miatt a prognosztizált kétszáz forintos szintet is meghaladhatja a kenyér ára. Értesüléseink szerint a további áremelkedéssel szemben az egyik lehetséges megoldás a behozatali vám eltörlése, valamint az export leállítása, illetve eltörlése lenne. Egy másik megoldást jelenthetne az állami búzakészletek értékesítése tonnánként negyvenezer forintos maximált áron, és csak a malmoknak. Az exportkorlátozásra azért is szükség lenne, mert bizonyos információk szerint a hazai hiányt néhány cég mesterségesen generálja úgy, hogy jelentős mennyiségű búzát Romániába szállítanak és raktároznak, majd ugyanezt a gabonát importálják az országba.
A helyzetet rontja, hogy eldőlt: semmilyen formában nem korlátozza az agrár- és a külügyi tárca sem a búza-, sem a kukoricaimportot, sőt még formális engedélyezési rendszert sem vezetnek be. Ugyanakkor a két minisztérium egyetért azzal, hogy a búza- és a kukoricaimportot nullakulcsos vámmal kell segíteni. Jelenleg 30 százalékos vám terheli a búza importját. A szakma ezzel egyetért, és javasolja, hogy mindkét gabonára nyissanak 300-300 ezer tonnás importkvótát, amely április 30-ig élne.
origo.hu
Tiszta vizet öntünk a pohárba – ennyibe kerül egy lángos a Balatonnál
