– A héten a statisztikai hivatal egyetlen adatot közöl – kedden az áprilisi kereseti adatokat. Márciusban az átlagkereset 8,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami a 4,7 százalékos inflációt figyelembe véve 3,5 százalékos átlagos reálkereset emelkedést jelent – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Elmondta:
áprilisban az alacsonyabb infláció miatt ennél némileg magasabb reálkereset-emelkedést vár, de azért még lenne mit fokozni az ütemen.
A Magyar Nemzeti Bank e heti adatközlései közül a hétfőn megjelenő áprilisi fizetési mérleg adatokat érdemes kiemelni a vezető közgazdász szerint. Márciusban a folyó fizetési mérleg egyenlege az előző havi 749,5 millió euróról 1050,3 millió euróra emelkedett. Az áruk és a szolgáltatások egyenlege továbbra is pozitív, 806,9, illetve 746,3 millió euró, míg az elsődleges jövedelmeké negatív, –343,3 millió euró.
– Az Eurostat a héten több adatot is közöl – hívta fel a figyelmet. Hétfőn az első negyedéves adatok jelennek meg az üres álláshelyekről, illetve a bérköltség változásáról. A negyedik negyedévben az üres álláshelyek aránya az eurózónában 2,5, míg az Európai Unióban 2,3 százalékot tett ki. Ez az egy évvel korábbihoz képest 0,4, illetve 0,3 százalékpontos csökkenés, azaz a munkaerőpiac feszessége mindkét területen enyhült, az üres álláshelyek száma csökkent.
Üres álláshelyek legnagyobb arányban Belgiumban, Hollandiában (egyaránt 4,1 százalék), illetve Ausztriában (3,6 százalék) voltak a negyedik negyedévben, míg a legkevesebb üres álláshely Bulgáriában, Lengyelországban és Romániában (egyaránt 0,7 százalék) volt.
A negyedik negyedévben a munkaerőköltségek az eurózónában 3,7, az Európai Unióban pedig 4,3 százalékkal emelkedtek – ez az egy évvel korábbi ütemnél mindkét esetben 0,2 százalékponttal lassabb. – A bérek növekedése mindkét területen a teljes bérköltség növekedésénél 0,4 százalékponttal magasabb volt, hét olyan tagállam volt, ahol az egy órára jutó munkaerőköltség növekedése meghaladta a tíz százalékot, ezek a bérnövekedés mértéke szerinti csökkenő sorrendben: Horvátország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Magyarország, Lettország és Litvánia – sorolta Regős Gábor.
Szerdán a májusi infláció második becslését közli a hivatal. Az előzetes adatok szerint az eurózóna inflációja az előző havi 2,2 százalékról 1,9 százalékra csökkent, miközben az árak havi alapon átlagosan nem változtak, azaz az eurózóna inflációja a jegybanki célnak megfelelő szinten áll.
Csütörtökön az építőipar áprilisi adatait ismerhetjük meg. Márciusban az építőipar teljesítménye havi alapon az eurózónában és az Európai Unió egészében is 0,1 százalékkal nőtt, azonban ez éves szinten 1,1, illetve 0,7 százalékos csökkenést jelent. Az egy évvel korábbihoz képest az ágazat teljesítménye legnagyobb mértékben Szlovéniában (11,6 százalék), Belgiumban (6,6 százalék) és Spanyolországban (hat százalék) esett vissza, miközben a legnagyobb növekedést Csehországban (12 százalék), Bulgáriában (8,8 százalék), illetve Ausztriában (7,4 százalék) mérték.
Kedden és szerdán tartja soron következő ülését a Fed. Az Egyesült Államokban az idei évben eddig még nem csökkent az irányadó ráta, az továbbra is a 4,25-4,5 százalékos sávban található. Ez a vámháború jelentette inflációs kockázatok miatt várhatóan egyelőre most sem változik.
