Európát soha nem látott mértékű drogfenyegetés sújtja, mivel új, rendkívül erős szintetikus opioidok és dizájnerdrogok árasztják el a kontinens illegális piacait az Európai Unió Kábítószer Ügynökségének (EUDA) éves jelentése alapján – ismertette a Drogkutató Intézet. Mint írták, a jelentés szerint több új, szintetikus opioid jelent meg az Európai Unió (EU) drogpiacain, köztük a rendkívül veszélyes nitazének, amelyek sokkal erősebbek, mint a már ismert és önmagában is jelentős számú túladagolásos halálesethez köthető fentanil család tagjai.
Mely drogok jelentik a legnagyobb fenyegetést?
Az új, szintetikus szerek sajátossága, hogy laboratóriumban gyorsan és olcsón előállíthatók, ezért gyakorlatilag bármely ország drogpiacán könnyen megjelenhetnek. Az EU-ban évente több tucat új szer jelenik meg. Ezek többsége kevésbé szabályozott, gyógyászatilag nem tesztelt, és gyakran ismeretlen hatásokkal jár.
Míg egy évtizeddel ezelőtt az európai drogpiacot főként a klasszikus kábítószerek, például a heroin, a kokain vagy a cannabis uralták, ma már a dizájnerdrogok és az új pszichoaktív szerek jelentik a legnagyobb fenyegetést.
Az európai kábítószer-kereskedelem hálózata határokon átívelő, így Magyarország is potenciális célpontja lehet a terjesztésnek. A kokainlefoglalás rekordot döntött. 419 tonnát foglaltak le egyetlen év alatt 2023-ban, ami világosan mutatja, hogy a kereslet nő, és a terjesztés egyre szervezettebb és agresszívebb formákat ölt. A lefoglalás főbb helyszínei belga, holland és spanyol kikötők. Ezek a kokain fő bejutási pontjai az EU térségébe, innen terjed tovább más tagállamok felé.
Mire jó a zéró tolerancia?
A zéró tolerancia politikája segít megelőzni a kereslet növekedését. A szigorú szabályozás és következetes jogalkalmazás révén alacsonyan tartható a kábítószerekhez való hozzáférés, különösen a fiatalok körében, akik az új szerek fő célcsoportját alkotják. Az új dizájnerdrogok gyakran úgy kerülnek forgalomba, hogy megjelenésük és hatásmechanizmusuk alapján nem lehet azonnal felismerni veszélyességüket. A felhasználók, főként a fiatal korosztály, nincs tudatában annak, hogy az adott szer potenciálisan halálos.
A zéró tolerancia tehát nem a szigor öncélú megnyilvánulása, hanem a közegészségügy érdekeit szolgáló stratégia, amely a keresletcsökkentés eszközeként funkcionál.
A fejlemények indokolttá és szükségessé teszik a Magyarországon bevezetett szigorú szabályozások fenntartását és megerősítését.
Hazánk eddig elkerülte a nagy bajt
A zéró tolerancia nem csupán egy büntetőjogi keretrendszer, hanem prevenciós és közegészségügyi eszköz is, amely védelmet nyújt a társadalom legsérülékenyebb csoportjainak, különösen a fiatalok és a szociálisan hátrányos helyzetűek körében. Ennek a politikának köszönhetően Magyarország eddig el tudta kerülni az olyan mértékű kábítószer-járványt, mint amilyet Nyugat-Európa vagy az Egyesült Államok tapasztal. Ott ugyanis a laza szabályozás és a liberalizált hozzáállás következtében a kábítószer-használat normalizálódott, és ez közvetlenül összefügg a túladagolások és a droggal kapcsolatos bűncselekmények számának növekedésével.
Tény, hogy az új anyagok terjedése és a hozzájuk kapcsolódó egészségügyi kockázatok egyre gyorsabban jelennek meg, a hatóságok pedig gyakran csak utólag tudnak reagálni. Ebben a kontextusban a megelőzés elsődleges eszköze továbbra is a szigorú szabályozás és a zéró tolerancia.
A magyar jogalkotó egyértelműen kiáll amellett, hogy a magyar társadalom védelme csak akkor biztosítható, ha a drogpolitika nem csupán humánus, de következetes és tudományosan megalapozott keretek között működik.
A zéró tolerancia jelenleg az egyetlen eszköz, amely képes megállítani a drogok terjedését és tartózkodásra ösztönözni azokat, akik a veszélyes szerek kipróbálásának küszöbén állnak – mutatott rá a DKI.
