Európát soha nem látott mértékű drogfenyegetés sújtja, mivel új, rendkívül erős szintetikus opioidok és dizájnerdrogok árasztják el a kontinens illegális piacait az Európai Unió Kábítószer Ügynökségének (EUDA) éves jelentése alapján – ismertette a Drogkutató Intézet. Mint írták, a jelentés szerint több új, szintetikus opioid jelent meg az Európai Unió (EU) drogpiacain, köztük a rendkívül veszélyes nitazének, amelyek sokkal erősebbek, mint a már ismert és önmagában is jelentős számú túladagolásos halálesethez köthető fentanil család tagjai.

Mely drogok jelentik a legnagyobb fenyegetést?
Az új, szintetikus szerek sajátossága, hogy laboratóriumban gyorsan és olcsón előállíthatók, ezért gyakorlatilag bármely ország drogpiacán könnyen megjelenhetnek. Az EU-ban évente több tucat új szer jelenik meg. Ezek többsége kevésbé szabályozott, gyógyászatilag nem tesztelt, és gyakran ismeretlen hatásokkal jár.
Míg egy évtizeddel ezelőtt az európai drogpiacot főként a klasszikus kábítószerek, például a heroin, a kokain vagy a cannabis uralták, ma már a dizájnerdrogok és az új pszichoaktív szerek jelentik a legnagyobb fenyegetést.
Az európai kábítószer-kereskedelem hálózata határokon átívelő, így Magyarország is potenciális célpontja lehet a terjesztésnek. A kokainlefoglalás rekordot döntött. 419 tonnát foglaltak le egyetlen év alatt 2023-ban, ami világosan mutatja, hogy a kereslet nő, és a terjesztés egyre szervezettebb és agresszívebb formákat ölt. A lefoglalás főbb helyszínei belga, holland és spanyol kikötők. Ezek a kokain fő bejutási pontjai az EU térségébe, innen terjed tovább más tagállamok felé.
Mire jó a zéró tolerancia?
A zéró tolerancia politikája segít megelőzni a kereslet növekedését. A szigorú szabályozás és következetes jogalkalmazás révén alacsonyan tartható a kábítószerekhez való hozzáférés, különösen a fiatalok körében, akik az új szerek fő célcsoportját alkotják. Az új dizájnerdrogok gyakran úgy kerülnek forgalomba, hogy megjelenésük és hatásmechanizmusuk alapján nem lehet azonnal felismerni veszélyességüket. A felhasználók, főként a fiatal korosztály, nincs tudatában annak, hogy az adott szer potenciálisan halálos.
A zéró tolerancia tehát nem a szigor öncélú megnyilvánulása, hanem a közegészségügy érdekeit szolgáló stratégia, amely a keresletcsökkentés eszközeként funkcionál.
A fejlemények indokolttá és szükségessé teszik a Magyarországon bevezetett szigorú szabályozások fenntartását és megerősítését.