Nem árt ezzel is tisztában lenni, ha Ukrajna uniós tagságáról szavazunk

Elöntik a kábítószerek az ukrán frontot, és komoly hatással vannak a hátországra is – hívta fel a figyelmet Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Mint rámutatott, 2021 és 2023 között Ukrajnában a szintetikus drogpiac jóval nagyobb mértékben ugrott meg, mint Európában, mivel az elszegényedett országban a kokain már messze csak az elit drogja, viszont az elit nagy része már nem Ukrajnában él. A szakember hangsúlyozta: a drogok azért terjednek ilyen könnyen keleti szomszédunkban, mert a háborús helyzet miatt kevesebb ellenőrzés zajlik a frontvonalon.

Már egy évvel ezelőtt is rémisztő képet festett az ukrán helyzetről a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelmet segítő Global Initiative Against Transnational Organized Crime (GITOC) szervezet jelentése, amelyből kiderült, hogy a drogok elöntik a frontot, és komoly hatással vannak a hátországra is – írta Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Mint felidézte, hazánkban is elfogtak ukrán nemzetiségű drogdílereket, ami nem meglepő, hiszen a háború okozta káoszt előszeretettel használja ki az ukrán szervezett alvilág, amelynek egyik legfőbb bevételi forrása a drogkereskedelem. 

Újabb drogbanda bukott le Ukrajnában – illusztráció (Fotó: AFP)

Növekvő szintetikusdrog-piac, rendkívül veszélyes új szer

2021 és 2023 között Ukrajnában a szintetikusdrog-piac jóval nagyobb mértékben ugrott meg, mint Európában. Míg a heroinnak és a kokainnak visszaesett a piaci részesedése, a cannabis domináns pozícióba került. Ehhez több tényező is hozzájárul: 

egyrészről az elszegényedett országban a kokain már messze csak az elit drogja, viszont az elit nagy része már nem Ukrajnában él. Másrészről hozzájárul az ukrán droglegalizációs törvény, amely a marihuánát „orvosi” célra, azaz stresszkezelésre engedi használni.

A stressz objektíven ellenőrizhetetlen fogalom, ráadásul egy háborúban álló országban sokan vannak stressz hatása alatt.

Új és nagyon veszélyes szereplők is feltűntek a jelentés szerint az ukrán drogpiacon, ilyen például az Alfa-PVP (flakka). Ezek a szerek a háború kitörése óta népszerűbbek, mint az amfetamin, és tisztán, könnyen előállíthatók, keverve is forgalmazzák őket, hogy gyorsabban alakítsák ki a függőséget. A jelentés állítja, hogy a „Khimprom” nevű embercsempészeti és drogkartell jelenleg Ukrajnában és Oroszországban telepített laboratóriumokban gyártja tonnaszámra az alfaPVP-t, és nagy mennyiségben juttatja el a frontvonalra. Hatásait tekintve rémisztő képet kapunk. Kórházi jelentések szerint már 14 éves gyerekek is pszichotikus állapotba kerülnek néhány adag után, továbbá a fronton is megnőtt az öngyilkosságok aránya, feltehetően az ilyen szerek használata miatt is.

A drogok azért terjednek ilyen könnyen keleti szomszédunkban, mert a háborús helyzet miatt kevesebb ellenőrzés zajlik a frontvonalon, ahol a katonák jobb fizetőképes keresletet és koncentrált elérhetőséget jelentenek a kereskedőknek. 

A Telegramon keresztüli értékesítés felfutott, sőt a kereskedők komoly ügyfélszolgálatot és panaszügyintézést is működtetnek. A drogkartellek „konyhai” mikrolaborokat hoznak létre a frontvonal közelében, hogy csökkentsék a szállítás kockázatát. A jelentés szerint a Khimprom széles körű védelmet élvez magas rangú tiszteknél, akik megengedők vagy közreműködnek az értékesítésben.

A világ egyik bűnözéssel legjobban átitatott országa

Téglásy Kristóf kitért arra is, hogy létezik egy „szigorítási index” nevű számszerűsíthető, 0–100 közötti mutató, amely azt méri, hogy egy kormány mennyire szigorú intézkedéseket vezet be egy adott időszakban egy járvány ellen. A magasabb érték azt jelenti, hogy több korlátozás vagy keményebb szigorítások vannak érvényben. A mutató azt is méri, hogy Ukrajna milyen intézkedéseket vezet be a droghasználat ellen, ami az EU alapvető kritériuma. 

Ukrajna a Szovjetunió felbomlása óta küzd az államszervezetet mélyen átszövő korrupcióval és szervezett bűnözéssel. Egy 2021-es jelentés szerint az ország a világ egyik leginkább bűnözéssel fertőzött állama lett, Európában pedig a harmadik helyen szerepelt. A hagyományos bűnszervezetek működése a kétezres évekre tökéletesen beépült az ukrán politikába és gazdaságba: drogcsempészet, emberkereskedelem, fegyverkereskedelem és fekete-tengeri csempészhálózatok jellemezték a szervezett bűnözés struktúráját.

Szétváltak az orosz és az ukrán bűnbandák

Az orosz–ukrán háború 2022-es kirobbanása nemcsak a lakosság életét forgatta fel, de a bűnszervezetek működését is radikálisan megváltoztatta. Sokáig az ukrán és orosz bűnözői csoportok szoros együttműködésben tevékenykedtek, ez a szövetség azonban a háború kitörésével felbomlott.

Számos ukrán bűnözői kör egyértelműen elhatárolódott az orosz fél támogatásától. Egy neves ukrán bűnöző nyilatkozata szerint: „tolvajok vagyunk, minden állam ellen vagyunk, de most Ukrajna mellé álltunk.” A hadiállapot, kijárási tilalmak, besorozás katonai szolgálatba és a frontközelség miatt azonban számos illegális tevékenység ellehetetlenült. A háborús káosz azonban nem a bűnözés végét hozta, csupán új formát adott neki.

A globális bűnözési trendeket vizsgáló GITOC jelentése szerint Ukrajna szintetikusdrog-piaca 2023-ra drámai növekedést mutatott.

A katonák és civil lakosság körében megnövekedett a pszichoaktív szerek iránti kereslet, amit a bűnszervezetek Telegramon, taxikon és postán keresztül szolgáltak ki. 

A frontvonal közelsége, a rendfenntartás gyengülése, valamint a humanitárius segélyekkel való visszaélések mind új lehetőségeket kínáltak a bűnözőknek. Egyes elemzések szerint a háború befejezését követően a hazatérő veteránok egy része újraértelmezett szerepet kaphat a szervezett bűnözésben, különösen mivel kiképzésük, felszerelésük és traumáik veszélyes elegyet alkotnak – figyelmeztetett a DKI stratégiai igazgatója.

Borítókép: Rendőr- és katona-egyenruhában árultak drogot egy bűnszervezet tagjai Ukrajnában – illusztráció (Fotó: OLEKSANDR GIMANOV / AFP)