Hiába a katasztrofális adatok, a csehek a legalizáció felé mozdulnak el drogügyben, azonban még ez a teljesen drogpárti hozzáállás is nemet mondott a belövőszobákra és a drogbevizsgáló programra. Ez megmarad a budapesti drogpárti stratégia szégyenfoltjának – közölte Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Mint arra felhívta a figyelmet, óriási sikerként kürtölte a világba Sárosi Péter drogpropagandista az egyik írásában, hogy Csehország legalizálta a marihuánát és engedélyezte a pszilocibin használatát a pszichoterápiás kezeléseknél. A döntés azért érthetetlen, mert éppen Csehország az, ahol a legutóbbi európai felmérések szerint az egyik legrosszabbak a mutatók.
Csehország legalizált, meg is lett az eredménye
A cseheknél eddig dekriminalizált volt a marihuána, ami azt jelentette, hogy szabálysértési kategóriába tartozott a fogyasztás, csak pénzbüntetés vagy még az se járt érte. Bár a drog- és legalizációpárti lobbi folyamatosan azt hangoztatja, hogy a dekriminalizáció, vagyis a kábítószer-fogyasztás büntethetetlenné tétele nem a legalizáció előszobája, most egyértelműen kiderült, hogy mégis az. A 2024-es ESPAD-jelentés szerint a 15-16 éves cseh diákok 29 százaléka számolt be arról, hogy legalább egyszer kipróbált valamilyen illegális drogot, ami a legmagasabb arány a vizsgált 37 ország között.
A diákok 13 százaléka használt cannabist az elmúlt 30 napban, ami kétszerese az ESPAD-országok átlagának
– ismertette a stratégiai igazgató.
A legutóbbi európai drogjelentés szerint, a 15–34 éves fiatal felnőttek körében 2022-ben a cannabishasználat aránya 22,9 százalék volt, ami az egyik legmagasabb az EU-ban. Csehország vezeti az EU-t az MDMA legalább egyszeri kipróbálásában a 15–34 évesek körében, 18,6 százalékos aránnyal. A kezelésbe lépő amfetaminhasználók 65,2 százaléka injekcióhasználó, ami az egyik legmagasabb arány Európában.
Varázsgombával gyógyíthatnak
Sárosi örömét az is fokozta, hogy egy módosító indítvánnyal legálissá vált a pszilobicin, azaz a varázsgomba használata bizonyos esetekben, például poszttraumás stressznél, depressziónál vagy egzisztenciális szorongásnál. A pszilocibin hatására jelentős változások állhatnak be az észlelésben, a gondolkodásban és az érzelmi állapotban. Gyakoriak a vizuális és auditív hallucinációk, időérzékelési zavarok, deperszonalizáció (önmagunktól való eltávolodás érzése) és szorongás. Egyes felhasználóknál súlyos pánikrohamok, paranoid gondolatok, pszichotikus epizódok is előfordulhatnak.
Különösen veszélyeztetettek azok, akiknek korábban is volt mentális betegségük, például skizofrénia vagy bipoláris zavar, mivel a pszilocibin ronthatja ezek állapotát vagy előidézheti a tünetek megjelenését.
Bár a pszilocibin fizikailag kevésbé mérgező, mint sok más tudatmódosító szer, a használat során felléphet émelygés, hányás, izzadás, remegés, pupillatágulat és szédülés. Mivel a szer koordinációs és érzékelési zavarokat okoz, nő a balesetek, ön- vagy mások elleni sérülések kockázata is. A jelenlegi droghelyzetet tekintve nem valószínű, hogy a cseh társadalomnak arra volt szüksége, hogy még a varázsgombát is rászabadítsák – értékelt a stratégiai igazgató.
Minden a liberálisoknak sem jött össze
Hozzátette, az már csak mellékszál, hogy a drogpárti lobbi örömét beárnyékolta, hogy még a szélsőségesen liberális, drogpárti cseh rendszeren sem sikerült átvinni azokat az elképesztő ötleteket, amelyeket, többek között Sárosi Péter hathatós közreműködéssel vettek be a fővárosi drogstratégiába.
A droglobbista igen sajnálatosnak tartja, hogy sem a drogbevizsgálói program, sem a drogbelövő szobák nem kaptak támogatást a cseh parlamenttől
– fogalmazott Téglásy Kristóf.
