Most kiderült, mennyi kokaint és dizájnerdrogot fogyasztanak a magyar diákok

Mindenben alátámasztják a kormány drogpolitikai intézkedéseinek szükségességét az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról felvett európai iskolavizsgálat adatai – jelentette ki Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Mint a szakember részletezte, a marihuána továbbra is a legelterjedtebb illegális szer, de uniós összevetésben a magyar diákok élenjárnak a dizájnerdrogok és a kokain fogyasztásában. Emellett csökkent a droghasználattal kapcsolatos kockázatérzetük, például a marihuána rendszeres használatát már kevesebb mint 50 százalékuk tartja nagyon veszélyesnek.

A 2024 első félévében felvett adatok mindenben alátámasztják a kormány drogpolitikai intézkedéseinek szükségességét – szögezte le Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója. Mint a szakember rámutatott, az európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról (ESPAD) 30 éve követi nyomon a serdülők rizikómagatartását Európában 37 ország részvételével. Bár a hangsúly továbbra is a szerhasználati szokásokon és trendeken van, legújabban a kutatás jobban odafigyel a mentális jóllétre és a prevenciós tevékenységekre is, felismerve e tényezők egyre nagyobb jelentőségét a serdülők egészségi állapotának alakításában. 

Illusztráció (Forrás: pexels)

Fontos tudni, hogy az ESPAD-kutatás kizárólag a 15–16 éves korosztályban vizsgálódik, a 2024-es jelentés részletes képet fest az ilyen korú európai diákok illegális droghasználati szokásairól. 

Magyarország továbbra is az európai középmezőny felső részében helyezkedik el, azonban vannak területek – különösen a dizájnerdrogok és kokain –, ahol a magyar diákok kiemelkedő arányokat mutatnak. 

 

Visszafogottabb, de nem elhanyagolható marihuánahasználat

Az adatok alapján a marihuána továbbra is a legelterjedtebb illegális szer a vizsgált korosztályban és országokban. Átlagosan a diákok 16 százaléka próbálta ki életében legalább egyszer, míg Magyarországon ez az arány 13 százalék, ami az európai átlag alatt van, de korántsem elhanyagolható. A látenciát itt is figyelembe kell venni, továbbá az is tény, hogy a 14–29 éves korosztályt vizsgáló legutóbbi OLAAP-jelentés ezt az arányt Magyarországon 36 százalékra mérte.

Az első kipróbálás kora átlagosan 14,5 év, ez szinte mindenütt egységes, így Magyarországon is ez a jellemző adat. 

Hazánkban a fiúk között a használat aránya közel kétszerese a lányokénak.

Európában kiugróan rossz adata Franciaországnak, Csehországnak és Spanyolországnak van, ahol több mint 20 százalékos előfordulási gyakoriságot mutat a felmérés. 

Dizájnerdrogokban sajnos az EU élén vagyunk

Az ESPAD szerint 

Magyarország a dizájnerdrogok használatában az első helyen áll az EU-n belül: a diákok 7,9 százaléka számolt be ilyen szerek  kipróbálásáról, míg az uniós átlag 2–3 százalék között mozog.

Tipikus szereknek tekinthetők a szintetikus kannabinoidok, a kristályos pszichoaktív anyagok, gyakran biofűként vagy herbálként emlegetve. A használat jellege a vizsgált korosztályban alkalmi, kísérletező jellegű, de ez is nagyon veszélyes a használóra nézve, hiszen nagyon gyakran ismeretlen összetételű szereket szednek, és az alkalmi használat 16 évesen rendszeres használattá, majd gyorsan függőséggé válhat.

A tendencia különösen riasztó, mivel a dizájnerdrogok hatása kiszámíthatatlan, és szinte minden esetben erősebb, mint a klasszikus szereké. A helyzet Magyarországon sürgős beavatkozást igényelt, ezt felismerve indította el a kormány a hajtóvadászatot a drogkereskedők ellen és fogadta el a parlament a szigorításokat tartalmazó törvénycsomagot. A kutatás adatfelvétele Magyarországon 2024 tavaszán zajlott, az európai irányelveknek megfelelően. 

Rengetegen kokainoznak hazánkban

A 2024-es felmérés alapján

Magyarország a kokainhasználatban is kiemelkedő: a 15–16 évesek körében 3,3 százalék azoknak az aránya, akik valaha kipróbálták ezt a szert, ami az európai élmezőnyhöz tartozik, miközben az európai átlag csupán két százalék.

Hasonló értékeket mutatnak például Olaszország, Portugália és az Egyesült Királyság egyes részei. A jelentés megállapítása szerint a kokainhoz való hozzáférés a városi régiókban különösen egyszerűvé vált az utóbbi években. Ez az adat meglepő, tekintettel a kokain klasszikusan „elit” drog státuszára. A magas arány a feketepiac bővülésére és a bűnszervezetek jelenlétére is utalhat – vélekedett a stratégiai igazgató.

Emellett a magyar diákok körében az ecstasy (2,8 százalék), az amfetaminok (2,4 százalék) és az LSD vagy egyéb hallucinogének (1,6 százalék) használata nem tér el jelentősen az európai átlagtól. Bár a magyar arányok stabilak az elmúlt évekhez képest, az amfetaminhasználat enyhe növekedést mutat, ami a dizájnerdrog-használattal együtt komoly koktélhatásokat okozhat a szerhasználóknál.

Kockázatérzékelés és hozzáférhetőség

A jelentés egyik fontos tanulsága, hogy 

a magyar diákok droghasználattal kapcsolatos kockázatérzete csökkent. A marihuána rendszeres használatát már kevesebb mint 50 százalékuk tartja nagyon veszélyesnek. A dizájnerdrogokkal kapcsolatos ismeretek hiányosak, és sokan úgy vélik, hogy legálisak, ezért kevésbé ártalmasak. 

Ezzel párhuzamosan a drogokhoz való hozzáférés is könnyebbé vált. A magyar tanulók szerint a marihuána, ecstasy és amfetamin is könnyen vagy nagyon könnyen beszerezhető, főként az online térben vagy idősebb társak révén. Ezt a káros tendenciát akadályozza meg a most elfogadott szigorító csomag, ahol a kábítószer népszerűsítésének tilalma is alaptörvényi védelmet kapott. Továbbá a tudatmódosító szer fogalmának beemelése a büntethetőségi kategóriába szintén erre irányul – állította Téglásy Kristóf.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: MTI/BRFK)