Kérdéses az iparűzési adó sorsa

Csákó Attila
2004. 02. 24. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Érdekvédelmi szervezetek a magyar vállalkozások versenyképességének növelése érdekében évek óta szorgalmazzák az általuk igazságtalannak tartott iparűzési adó rendszerének felülvizsgálatát, eltörlését. Kifogásaik között szerepelt, hogy ezt az adónemet árbevétel után kell fizetni, s így az alacsony jövedelmezőségű ágazatokban jelentős teherként nehezedik a vállalkozásokra.
Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter tegnap a rendkívüli kormányszóvivői értekezleten kifejtette, hogy ez az adónem szerkezetét és jellegét tekintve Európában szinte ismeretlen, ugyanakkor az önkormányzatok számára az egyik legfontosabb bevételi forrás. A gazdasági tárcánál azon dolgoznak, hogy a költségvetés függvényében 2005–2006 folyamán ki lehet-e váltani ezt az adót a társasági adóval, az önkormányzatok finanszírozási biztonságának megőrzése mellett. Kérdéses: a csehek és szlovákok adószintjét alapul véve lesz-e annyi a bevétel, amelyen az állam és a helyhatóságok is meg tudnak osztozni. A miniszter hozzátette, lépések már történtek, hiszen az iparűzési adó egynegyedét a vállalkozások már az idei esztendőben is levonhatják társasági nyereségadójukból. Csillag István az Európa-tervvel kapcsolatban megjegyezte, világos gazdaságpolitikára, a források ellenőrzött felhasználására, valamint az EU támogatására van szükség. A gazdasági miniszter kiemelte: akik nem tudnak banki forráshoz jutni, azok számára a „négyes konstrukció”, a Mikrohitel, a Széchenyi-kártya, a Midihitel és az Európa-hitel biztosít lehetőséget. Ezekkel azonban nem a bankok hitelprogramjait akarják helyettesíteni – tette hozzá. Pályázni egyébként február 16-tól lehet, győzni mindössze 42 pályázó tud, a keretösszeg hatvanmilliárd forint.
Az Európa-terv részprogramja, a Gazdasági versenyképességért (GVOP) 22 pályázatán 39 milliárd forint vár lehívásra. Ezen belül a beruházásösztönzésre, illetve a kis- és középvállalkozások fejlesztésére öt-öt, a K+F és innováció és az információs társadalom támogatására hat-hat pályázatot írtak ki.
Csillag István szólt az Európa-terv fejlesztésének lehetőségeiről is. Halász János, a Fidesz frakcióvezető-helyettese érdeklődésünkre kifejtette: miközben Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter az Európa-terv továbbfejlesztéséről beszél, elfelejti bejelenteni, hogy az már gyakorlatilag a múlt esztendőben megbukott. Tudniillik a tervezett 197 milliárd forint helyett csupán 43,9 milliárd forintot fizetett ki az állam a pályázaton sikeresen szereplő vállalkozásoknak. A Fidesz örül annak, ha jut pénz a magyarországi kis- és közepes vállalkozók számára, hogy a forrásokat beruházásokra fordítsák; Csillag akkor beszél kiugró eredményekről, amikor is saját tárcájának költségvetéséből 36 milliárd forintot von majd el a kormány. – Emiatt kevesebb pénz jut a vállalati szektor támogatására – hangsúlyozta a fideszes politikus, aki kiemelte: pártja támogatja az SZDSZ adócsökkentési javaslatait, ám úgy tűnik, a szabad demokraták csak beszélnek róla. Amikor ugyanis szavazni kell, a szocialistákkal együtt lépnek. Idén egyébként a baloldali koalíció azt tervezi, hogy 550 milliárd forinttal több adót szednek be. Ezek alapján hol van az egyébként oly kívánatos adócsökkentés? – tette fel a kérdést végezetül Halász János.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.