Mérsékelt csökkenést mutatott a tavalyi negyedik negyedévben az állampapírok állománya, piaci értéken mérve 7925,7 milliárd forintról 7821,9 milliárd forintra esett vissza. Egy évvel korábban az állomány értéke megközelítette a 6950 milliárd forintot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kimutatása szerint az államkötvény állományának csökkenésére 1997 decembere óta csak egyszer volt példa. A tavalyi negyedik negyedévi mérséklődést kizárólag a kincstárjegyek piaci értéken számított állományának 3,9 százalékos csökkenése okozta. A külföldi kézben lévő állampapír-állomány – az előző negyedéves emelkedést követően – jelentősen, 147,9 milliárd forinttal csökkent, így a szektor súlya a forgalomban lévő összes állampapír-állományban a negyedév végére 28,8 százalékról 27,3 százalékra esett vissza. A külföldiek birtokában lévő állomány értéke december végén 2134,4 milliárd forint volt. A háztartások tulajdonában lévő állampapírok piaci értéke mintegy százmilliárd forinttal emelkedett, és elérte a 1019,2 milliárd forintot. Az emelkedés nagymértékben a kincstárjegyállomány növekedésének tulajdonítható. A lakossági befektetők állampapír-piaci részaránya így – 1,4 százalékponttal – 13 százalékra nőtt a negyedik negyedév végére. A pénzügyi vállalatok tavaly az utolsó negyedévben 75,6 milliárd forinttal csökkentették állományukat, így részesedésük 53,7 százalékról 53,4 százalékra mérséklődött. A birtokukban lévő állomány értéke 2003 év végén 4180 milliárd forint volt. A nem pénzügyi vállalatok tulajdonában lévő állampapírok állománya a negyedik negyedév végére 30,8 milliárd forinttal emelkedett, így a szektor részesedése a forgalomban lévő állampapírokból 0,5 százalékponttal nőtt. A szektor tulajdonában lévő állomány értéke 369,8 milliárd forintot tett ki. Az államháztartás részesedése – a helyi önkormányzatok birtokában lévő állomány csökkenésének hatására – december végén 0,1 százalékponttal volt alacsonyabb az előző időszakhoz képest, értéke december végén 87,036 milliárd forint volt.
A tőzsdei részvények állománya piaci értéken – a harmadik negyedévi 348 milliárd forintos emelkedés után – tavaly az utolsó negyedévben 135,7 milliárd forinttal tovább nőtt, december végén 3470,1 milliárd forintot tett ki. Az emelkedést főként az értékpapírok árfolyamának növekedése okozta. Egy évvel korábban az állomány értéke 2947,2 milliárd forint volt. A külföldi befektetők az év utolsó negyedében 22,6 milliárd forint értékben nettó részvényeladók voltak. Részvényállományuk – az árfolyam emelkedése következtében – 52,9 milliárd forinttal emelkedett, és meghaladta a 2473,8 milliárd forintot. A szektor részesedése 1,3 százalékponttal csökkent, 71,3 százalékot tett ki az év végén. A háztartások részvényvásárlása ismét meghaladta az eladások mértékét 11,6 milliárd forinttal. A háztartásoknak ezzel egyidejűleg 2,6 milliárd forint árfolyamnyeresége keletkezett. Az állományuk értéke 166,2 milliárd forint volt az utolsó negyedév végére. A pénzügyi vállalatok tőzsdeirészvény-állománya december végén 259 milliárd forint volt. A szektor nettó vásárló volt a tőzsdei részvények piacán, összességében 14,2 milliárd forint értékben. A pénzügyi vállalatoknak 7,2 milliárd forint árfolyamnyereségük keletkezett. Állományuk összesen 23,7 milliárd forinttal nőtt, részesedésük 0,4 százalékponttal, 7,5 százalékra emelkedett. A nem pénzügyi vállalatok tőzsdei részvényállománya tavaly év végén a harmadik negyedévhez képest háromszázmillió forinttal nőtt, és 237,9 milliárd forintot tett ki. Részesedésük kismértékben, 6,9 százalékra csökkent. Árfolyamnyereségük 3,8 milliárd forint volt a vizsgált időszakban. A befektetési jegyek állománya nettó eszközértéken a negyedik negyedévben 1068,8 milliárd forintról 894,1 milliárd forintra csökkent. Egy évvel korábban az állomány értéke mintegy 947,9 milliárd forint volt.
A befektetési alapok esetében a tőkekiáramlás januárban és februárban tovább folytatódott. A november végi kamatemelés, illetve hozamszint-emelkedés hatására zuhanó állampapír-árfolyamok tavaly decemberben minden korábbit felülmúló tőkekiáramlást generáltak a hazai pénzpiaci és kötvényalapokból. Ez a tendencia a kötvényalapok esetében – bár némileg csökkenő mértékben – januárban is folytatódott. Az év két hónapjában hozzávetőlegesen hatvanmilliárd forintot vontak ki a befektetők a kötvényalapokból, ami 11 százalékos csökkenést idézett elő ezen alaptípusnál. Kedvező fordulatnak ítélhető ugyanakkor – különösen a kötvényalapok adatával összehasonlítva – a pénzpiaci alapoknál tapasztalt 0,5 százalékos januári vagyongyarapodás, ami hónapok óta az első pozitív jel a hazai állampapírokba fektető alapok esetében. Az általános tendencia megfordulására ugyanakkor még minden bizonnyal várni kell.
origo.hu
Orbán Viktor közösségi oldalán üzent az érettségizőknek
