A kastélyban tett látogatásunkkor Orbán Zsolt, a Schloss Hof marketingvezetője kalauzolt minket. Megtudtuk, hogy Savoyai Jenő 1725-ben vette birtokba a XVII. századból származó négyszárnyú Schloss Hof-kastélyt, amelyet csodálatos kastélykomplexummá bővíttetett. Ekkor jött létre a ma is látható hétteraszos, lenyűgöző barokk kert és uradalmi kastélyfalu. A herceg 1726-ban vásárolta meg az onnan három kilométernyi távolságra fekvő Schloss Niederweiden épületét, ahol kialakíttatott egy mulatóerdőt és vadasparkot, közepén a Schloss Hof-kastélyba vezető sétánnyal.
Savoyai Jenő a mecénás, a műgyűjtő és a hadvezér
A Schloss Hof termei az eredeti berendezésüknek köszönhetően bepillantást engednek a XVIII. századi élet mindennapjaiba. Szemléltetőasztalokon részletesen bemutatják magyarországi birtokait is, köztük a Csepel-szigetet a hozzátartozó Ráckevével és Budafokkal. Savoyai Jenő korának egyik legnagyobb mecénása volt, utazásainak és hadjáratainak, valamint szintén művészetkedvelő, kiterjedt baráti körének köszönhetően a legtehetségesebb és legismertebb művészeket bízhatta meg munkákkal. Az általa építtetett épületek és belső kialakításuk is a kor kiemelkedő mestereinek munkáját dicsérik. Hatalmas könyvtára 15 000 nyomtatott és 237 kézírásos műből állt, ez alapozta meg később a Hofburgban található Osztrák Nemzeti Könyvtár gyűjteményét.
Korának neves gondolkodóival állt kapcsolatban. Jean-Baptiste Rousseau például nemcsak udvari könyvtárosa volt, hanem közeli barátja is. A kiállítás természetesen a neves hadvezér csatáinak is emléket állít. Savoyait törékeny alkata miatt a Napkirály papnak szánta, ő viszont mindent megtett azért, hogy nagyapjához hasonlóan katonai pályára léphessen.
Szolgálataira nem tartottak igényt a francia udvarban, ezért 1683 nyarán a Habsburgok, I. Lipót császár szolgálatába állt. Karrierje gyorsan ívelt felfelé, és negyvenévesen már hadvezérré nevezték ki.
I. József rövid ideig tartó uralkodása alatt érte el legnagyobb politikai befolyásoló erejét. VI. Károly német-római császár (III. Károly magyar király) udvarában azonban már a herceg ellenségeinek befolyása növekedett.
Többek között harcolt Bécs felmentésénél (1683), ott volt a szentendrei csatában, Buda visszafoglalásánál (1686), Belgrád 1688-as ostrománál. 1697-ben a sors úgy hozta, hogy
őt nevezték ki a magyarországi hadak élére, és a zentai csatánál rá is szolgált a bizalomra, ahol elérte élete legnagyobb győzelmét a törökkel szemben. A csata következményeként 1699-ben megköttetett a karlócai béke, amivel véget ért a török uralom a Magyar Királyság területén.
Katonai érdemeiért a kitüntetések mellett busás jutalmat is kapott. A herceg a vagyonának jelentős részét a még ma is fennálló épületeibe invesztálta. Épületei mellett óriási jelentősége volt a barokk kerteknek, igazi botanikai ritkaságokat vásárolt, melyeknek modern melegházakat építtetett. Egy saját állatkertet is létrehozott a Belvedere parkjában, de ebben is a legkülönlegesebbet akarta birtokolni.
Savoyai soha nem házasodott meg, örököse végül egy zárdában nevelkedő unokahúga lett. 1770-ben kerültek Mária Terézia és férje, Lotaringiai Ferenc tulajdonába birtokai.
Mária Terézia imádta a kastélyt, rengeteg időt töltött itt a férjével és gyerekeivel. Férje halála után, az 1770-es években az özvegy császárné Franz Anton Hillebrandt császári udvari építész tervei alapján komoly átalakítást végzett.
Kialakítottak II. József, a „kalapos király” számára egy császári lakosztályt, illetve Mária Teréziának egy özvegyi lakosztályt, melyek az állandó kiállításon tekinthetők meg. A Schloss Hof kastélyegyüttese ünnepnapokon, a magyar nemzeti ünnepeken és minden hónap első vasárnapján 12:00 és 14.30 órakor magyar tárlatvezetéssel várja a látogatókat.
A kastélypark a jelenben is a kikapcsolódást szolgálja:a legközelebbi tematikus programok a most hétvégén megrendezendő lovasbemutató, valamint a május 31. és június 1-i hétvégi családi ünnep
A gyerekek önfeledt szórakozásáról a hatalmas játszótér, az állatsimogató és futóbiciklis pálya gondoskodik.
