Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása: Brüsszel gőzerővel dolgozik rajta

Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásának terve továbbra is napirenden van Brüsszelben, noha Magyarország határozottan ellenzi azt. Több háborúpárti európai vezető nyíltan kiállt Ukrajna uniós tagsága mellett, miközben a folyamat számos veszélyt rejt Magyarország és Európa számára.

Zelenszkij és Ursula von der Leyen Fotó: MARTIN BERTRAND Forrás: Hans Lucas

Mint ismert, Brüsszel háborúpárti vezetése egyik fő céljának tekinti, hogy a fegyveres konfliktusban álló Ukrajna még 2030 előtt csatlakozhasson az Európai Unióhoz. Az ukrajnai háború elhúzódása ellenére az Európai Unió vezető politikusai folyamatosan arról biztosítják Kijevet, hogy megnyitják előtte a csatlakozás kapuit – még akkor is, ha ez hatalmas gazdasági, politikai és társadalmi terheket róna a jelenlegi tagállamokra.

Brüsszel háborúpárti vezetése egyik fő célja, hogy Ukrajna még 2030 előtt csatlakozhasson az Európai Unióhoz (Fotó: AFP)

Ukrajna gyorsított csatlakozásáról Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszélt februárban, az orosz–ukrán háború kitörésének harmadik évfordulóján, Kijevben.

Ursula von der Leyen hangoztatta:

Továbbra is ki kell állnunk Ukrajna mellett, több katonai és pénzügyi támogatást kell nyújtanunk, nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra, és igen, egyértelmű, utat kell mutatnunk Ukrajna számára az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz

Ursula von der Leyen azt is kijelentette: „A csatlakozási folyamat érdemeken alapul, és Ukrajna kiérdemelte, hogy továbbléphessen.”

Olaf Scholz, Németország volt kancellárja szintén határozottan kijelentette, hogy Ukrajna nem felelős a háború kirobbantásáért, és hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak nyitva kell tartania kapuit Ukrajna előtt, mint potenciális tagállam előtt.

Manfred Weber, az Európai Parlament legnagyobb frakcióját, az Európai Néppártot (EPP) vezető politikus szintén határozottan kiállt Ukrajna EU-csatlakozása mellett. 

Mi vagyunk Európa pártja, a jogállamiság pártja, és Ukrajna támogatásának pártja

– fogalmazott Weber, ezzel egyértelművé téve, hogy álláspontja szerint az uniós döntéshozatalban kiemelt figyelmet kell fordítani Ukrajna érdekeire.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke 2025 tavaszán kijelentette: „Ukrajna jogos helye az európai családban van”, és felgyorsított csatlakozási folyamatot sürgetett. 

A magyar vétó ellenére az Európai Unió továbbviszi Ukrajna csatlakozási tárgyalásait

Bár a magyar kormány hivatkozott a csatlakozásról szóló nemzeti konzultáció eredményére és a háborús helyzetre – a nemzeti konzultáción részt vevő közel 2,3 millió fő 95 százaléka ellenezte Ukrajna blokktagságát –, Ukrajna csatlakozási folyamata mégsem került le a napirendről. A brüsszeli bizottság azt hangoztatta, nincs akadálya annak, hogy megkezdjék a tárgyalásokat az uniós alapértékeket érintő fejezet megnyitásáról, amely az igazságszolgáltatást, az emberi jogokat és a közbeszerzést is lefedi. Mindez annak ellenére történhet meg, hogy Orbán Viktor a legutóbbi uniós csúcson is megerősítette vétóját.

Ukrajna EU-csatlakozása óriási veszélyekkel járna

Ukrajna mérete és gazdasági helyzete komoly kihívást jelentene az Európai Unió számára. A közös agrárpolitika és a strukturális alapok jelentős mértékben a kevésbé fejlett régiók támogatását szolgálják, azonban Ukrajna csatlakozása számottevő forrásátcsoportosítást vonna maga után a jelenlegi tagállamok rovására.

Emellett az országban a korrupció is súlyos gondot jelent. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke szintén hangsúlyozta, hogy Ukrajna államszerkezete és gazdasága még nem elég felkészült az uniós tagságra.

A Transparency International 2024-es korrupciós jelentése szerint pedig Ukrajna az EU legkorruptabb tagállama lenne, ha belépne.

Ukrajnában ráadásul évtizedes probléma az illegális fegyverkereskedelem, amelyet a háború alatt is rekordméreteket öltő korrupció csak tovább súlyosbított. 

Nemcsak a kézifegyvereket adják-veszik az ukrán fegyverkereskedők, de már a nagy méretű katonai eszközök piacát is megtalálták. Terrorcsoportokhoz és maffiahálózatokhoz kerülnek az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek.

A Magyar Külügyi Intézet számításai arra is rámutatnak, hogy Ukrajna csatlakozása a következő öt évben mintegy 2,5 ezermilliárd euró költséget jelentene az EU számára. 

Magyarországra vetítve ez fejenként körülbelül kétmillió forintos kiadást jelentene, míg az ország hozzájárulása Ukrajna támogatásához 48,1 milliárd euróra becsülhető, ami a 2023-as magyar költségvetés 68 százalékának felel meg.

Ukrajna európai uniós csatlakozása nemcsak gazdasági és politikai, hanem jelentős társadalmi kihívásokat is magában hordoz. A belépés komoly járványügyi felkészülést tenne szükségessé. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2023-ban az európai régióban tíz százalékkal nőtt a tuberkulózissal fertőzött gyermekek száma, míg Ukrajnában különösen magas az antibiotikum-rezisztens baktériumok előfordulása. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozás és a határok megnyitása akár fokozott tuberkulózis-járványveszélyt is eredményezhet nemzetközi szinten.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)