Egyelőre még a leginkább érintettek sem látják tisztán, hogyan változnak meg a kényszervállalkozók foglalkoztatásának szabályai. Burány Sándor munkaügyi miniszter közlése szerint a törvényalkotók feladták korábbi, az egységes szabályozásra vonatkozó elképzeléseiket, és a nem tipikus tevékenységekre speciális rendelkezések készülnek. A jogalkotásban több tárca is részt vesz, ám a szabályok egyelőre mindenhol az előkészítés fázisában vannak, noha már egy évvel ezelőtt is köztudomású volt, hogy a munkaügyi minisztérium dolgozik az önfoglalkoztatást lehetővé tevő és ezzel párhuzamosan a színlelt szerződéseket visszaszorító rendeleten.
Lapunknak nyilatkozó munkaügyi szakértők sajátságosnak tartják, hogy az alaprendelet megalkotása még a kezdeteknél tart, egyéb jogszabályok viszont már elkészültek. Tavaly például megváltozott a munkaviszony ellenőrzését szabályozó törvény, és kimondta, hogy a munkaügyi felügyelőség visszamenőlegesen is megállapíthat jogsértést. Felemás helyzetet teremthet, hogy a munkaadók június végéig kaptak türelmi időt arra, hogy retorziók nélkül átjelentsék a színlelt szerződéssel dolgozó alkalmazottaikat, a büntetés elengedését viszont maguknak a kényszervállalkozóknak nem ajánlották fel. Sőt a munkaadóknak az adóhivatal felé egy listát kell készíteniük az alkalmazásba bevont személyekről, akiktől akár öt évre visszamenőleg is követelhetik az elmaradt járulékok megfizetését – kamatostól. A névsor megkönnyítheti az APEH dolgát abban, hogy teljesítse idei terveit, amelyek között hangsúlyosan szerepel a vállalkozói szerződések ellenőrzése. Többen furcsállják azt is, hogy noha a vonatkozó törvénymódosítás késik, a munkaügyi központok számos pályázatot hirdettek munkanélküliek önfoglalkoztatóvá válásának támogatására.
origo.hu
Szijjártó Péter: Magyarország nem akar az ukrán maffia átjáróházává válni
