A z utóbbi egy évben kedvezőtlenül alakultak az élelmiszer- és gyógyszerárak, valamint a lakásfenntartás költségei, ezek az áremelkedések pedig a nyugdíjasokat sújtották a legnagyobb mértékben – tájékoztatta lapunkat a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH legfrissebb felmérése szerint az átlagos éves inflációhoz képest a pénzromlás a nyugdíjasok esetében lényegesen magasabb, 8,4 százalékos volt, ez egyben azt jelenti, hogy még soha nem mértek ekkora különbséget az átlagos és a nyugdíjasokat érintő áremelkedés között. Az áremelkedésre vonatkozó adatokból kiderül, hogy a januárban életbe lépett 6,3 százalékos nyugdíjemelés – a kormány ígéreteivel ellentétben – még szerény mértékű reáljövedelem-javulást sem eredményezett, az alacsony nyugdíjjal rendelkezőknél pedig életszínvonal-csökkenés várható idén. A gazdaságkutatók előrejelzései szintén azt vetítik előre, hogy a kormányzat által 2004-re előirányzott 3 százalékos nyugdíjreálérték-növekedés nem tartható.
*
A statisztikai hivatal adataiból kitűnik, hogy az árszínvonalat legnagyobb mértékben az élelmiszer-áremelkedéseken kívül a háztartási energia drágulása emelte meg: egyetlen hónap alatt az elektromos energia ára 11,6, a vezetékes gázé pedig 11,5 százalékkal lett magasabb. Éves szinten az elektromos energiáért 32, a vezetékes gázért 19, a távfűtésért pedig 12 százalékkal fizetünk többet. Kiugróan magas a gyógyszerek és gyógyáruk térítési díjainak emelkedése is: éves viszonylatban itt átlagosan 19 százalékos a drágulás üteme. Az idősek vásárlásait mutató fogyasztói kosár számai azt mutatják, hogy ezek a drágulások az átlagosnál nagyobb mértékben sújtják a nyugdíjasokat.
A KSH kimutatásai alapján tavaly az átlagos nyugdíj összege 47 ezer forint volt. Gazdaságkutatók számításai szerint az idei áremelkedések egész évre kivetítve mintegy 45 ezer forintos pluszkiadást jelentenek az időseknek, azaz idén majdnem egyhavi átlagnyugdíjjal kerül többe a nyugdíjasok élete.
A fogyasztói kosár adataiból kiderül, hogy az áremelkedések leginkább a kisnyugdíjasokat érintik. Esetükben a legtöbb elemző a nyugdíj reálértékének csökkenését jósolja 2004-re vonatkozóan, hiszen az alacsony nyugdíjjal rendelkezőknek komoly gondot okoz a januártól áfaemeléssel sújtott gáz- és áramdíj, valamint a 36 százalékkal megnövelt csatornadíj kifizetése. Szakértők a kisnyugdíjasoknál az élelmiszer-fogyasztás csökkenését prognosztizálják az idei évben.
A nyugdíjak reálértékének növekedését tovább rontja, hogy a hosszú távú finanszírozási kilátások sem biztatóak. Magyarországon az inaktívak aránya folyamatosan növekszik, 2010-re hozzávetőlegesen harminc eltartott jut majd száz aktív keresőre, ami tovább emeli a nyugellátás jelenleg is nagy terhét.
Nyeste Orsolya, a Postabank vezető elemzője a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta: a nyugdíjasokat érintő pénzromlás felgyorsulása már sejthető volt, hiszen az idősek bevételeik nagyobb hányadát fordítják élelmiszerekre, valamint a hatósági áremelésekkel sújtott energia- és gyógyszerköltségekre. Nyeste Orsolya szerint idén nem várható a nyugdíjak reálértékének növekedése.
Barcza György, az ING Bank elemzője úgy véli, hogy a nyugdíjinfláció – követve az átlagos drágulás ütemét – előreláthatóan májusig tovább növekszik, majd némi lassulás után a pénzromlás mértéke év végére 7,5 százalékos lesz. Mindez azt jelenti, hogy a januári nyugdíjemelés mértéke nem fedezi a megnövekedett kiadásokat – tette hozzá Barcza György. Az elemző szerint novemberben további nyugdíjemelés lesz szükséges annak érdekében, hogy a kormány törvényi kötelezettségének eleget tudjon tenni. A reálértékvesztés elkerülésére vonatkozó, a kabinet számára kötelező emelés előreláthatóan minimum harminc-negyven milliárd forintos többletkiadást okoz majd a költségvetésnek.
origo.hu
Orbán Viktor közösségi oldalán üzent az érettségizőknek
