Tavaly június óta egyre-másra kerültek napvilágra olyan adatok, amelyek szocialista politikusokat, illetve a Medgyessy-kormány egyes tagjait a K&H Banknál történt pénzügyi visszaélésekkel vagy Kulcsár Attilával hozták öszszefüggésbe. Büntetőjogilag egyetlen aktív politikus felelőssége sem állapítható meg, az Országgyűlés mégis úgy döntött, hogy vizsgáló- bizottságot hoz létre a kormánypártok – a jelenlegi mellett az Orbán-kabinet – érintettségének tisztázására. A bankbotrányt vizsgáló bizottság hat hónapot kapott a munkára, ezalatt azonban kizárólag az előző ciklusban politikai tisztséget betöltő személyeket sikerült meghallgatni – az MSZP nem élt a lehetőséggel, hogy kérdéseket tegyen fel a megjelenteknek –, míg a jelenlegi kormánypártok, illetve az MSZP tagjai közül egyet sem.
Bár Demeter Ervin elégedett az eddig elért eredményekkel (a testület a beérkezett dokumentumot, illetve a megvalósult meghallgatások alapján haladást ért el), mégis szükségesnek tartja, hogy az április 20-án lejáró mandátumukat meghosszabbítsa a parlament. – A munka eredményes befejezéséhez elengedhetetlen, hogy a testület meghallgassa Kulcsár Attilát, megismerjen egyes banktitkokat és 595 lehallgatási jegyzőkönyvet – jelentette ki a politikus tegnap.
*
Erre azonban már nem kerülhet sor, ugyanis az ügyrendi bizottság nem támogatta az ellenzék mandátummeghosszabbítására vonatkozó kezdeményezését. Demeter leszögezte: megállapítható, hogy az exbróker tranzakcióihoz az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt. átmenetileg szabad 16 és a Betonút Rt. útépítésre előlegként kapott hatmilliárd forintját használták fel az elkövetők.
A képviselő emlékeztetett az Állami Számvevőszék jelentésére, amely nem látta szakmailag indokoltnak az ÁAK-nak a Nemzeti Autópálya Rt.-től indult milliárdos utalást. – Tudjuk azt, hogy autópálya-építésre szánt pénzeket sikkasztottak el, s ezt tudatos gazdasági döntések állították elő – mondta a brókerbizottság fideszes elnöke. A politikus elmondta azt is, hogy a Medgyessy-kormány 2002. december 31-i döntése tette lehetővé, hogy a Kulcsár által kezelt pénzeket bárhova átutalhassák.
Demeter Ervin a K&H Equities Rt. egykori befektetési tanácsadójának kapcsolatrendszeréről szólva megemlítette Baja Ferenc volt szocialista kampányfőnököt és Endrényi Évát, Kovács László MSZP-elnök ismerősét, valamint szólt Puch László pártpénztárnok „tisztázatlan” ügyletéről, amely során egy Peugeot luxusautó került hozzá a Britton Kft.-től. – A gyanú szerint az elsikkasztott pénz egy része a nagyváradi Lotus Plazát építtető Alexandru Mudurához (Medgyessy Péter kormányfő barátjához – a szerk.) került – mondta.
Tóth Károly, a brókerbizottság szocialista tagja szerint a testület eredménytelen munkát végzett, amelynek nem az időhiány volt az oka, hanem a „tévesen meghatározott cél” és „az egyoldalú antidemokratikus vezetési mód”, ezért feleslegesnek tartja a mandátum meghosszabbítását. A képviselő nyilvánosságra hozta jelentéstervezetét, ebből kiderül, hogy „az ellenzéki képviselők nem akartak érdemi vizsgálatot folytatni”.
*
– A hét első felében, várhatóan holnap vagy holnapután hozzák haza Bécsből Kulcsár Attilát, a K&H Equities többmilliárdos sikkasztással gyanúsított volt brókerét – közölte Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője. Kulcsár jogi képviselője, Bánáti János viszont azt állította: védence a héten biztosan nem kerül Magyarországra.
Miért nem léptek Kulcsár ügyében a szolgálatok?
Kovács Zoltán (Fidesz) a parlamentben interpellációt intézett Kiss Péter kancelláriaminiszterhez azt firtatva, hogy a titkosszolgála-tok miért nem akadályozták meg Kulcsár Attila külföldre szökését? A politikus utalt arra, hogy Bácskai János, a maffiaellenes központ felfüggesztett vezetője a bíróság előtt is azt vallotta, hogy a több milliárd forint sikkasztással gyanúsított exbróker tavaly július 26-án találkozott Tóth András nemzetbiztonsági államtitkárral, és saját magára is terhelő vallomást tett. Kovács megjegyezte, Bácskai Kiss Péterrel is többször konzultált az ügyben. Utalt arra is, hogy a titkosszolgálatok már hetek óta figyelték Kulcsár minden lépését, és tudták, hogy Bécsbe kíván szökni. Ez meg is történt július 1-jén, a feljelentést viszont csak hat nappal később tették meg. Kiss Péter kancelláriaminiszter arra hivatkozott, hogy korábban a parlament nemzetbiztonsági bizottsága egyhangúlag megállapította: a titkosszolgálatok mindent megtettek az ügy felderítéséért. Azt javasolta Kovács Zoltánnak, ha bármilyen terhelő információja van, akkor tegyen feljelentést, és vállalja a felelősséget a szavaiért a bíróság előtt is.
