Noha a NATO-t illik úgy jellemezni, mint politikai szervezetet, lényege kétségtelenül abban rejlik, hogy katonai szövetség is egyben. Ez a tény katonai képességeket feltételez, ám mégsem jelenti, hogy minden tagország rendelkezik ilyennel. Erre az ellentmondásra – amelyet eddig Izland és Luxemburg tagsága képviselt – világít rá a most csatlakozók közül Szlovénia és a balti országok esete, amelyek légvédelmét – vadászgépekkel rendelkező légierő híján – más tagországoknak kell biztosítaniuk.
Észtország, Lettország és Litvánia légterének védelmét és ellenőrzését – állítólag nyolcmillió dollárért – a belga légierő oldja meg, amely tegnap négy F–16-ost telepített a litvániai Siaulai melletti Zokniai repülőterére. Szlovénia légteréért az olasz légierő vállalt felelősséget, mivel a magyar honvédség MiG–29-eseinek alacsony hadrafoghatósága miatt a korábban ezek bevonására szőtt tervek kútba estek.
A baltiak esetében a korszerű amerikai vadászgépek megjelenése azonnal aggodalmat váltott ki Moszkvában, ahol kezdetektől fogva ellenzik a NATO bővítését, különös tekintettel az egykori Szovjetunió tagköztársaságaira. A szövetség főtitkára, Jaap de Hoop Scheffer ettől függetlenül egyértelművé tette, hogy a csatlakozástól kezdve nincs lett, észt vagy litván légtér, hanem csak egységes NATO-légtér, amelyet meg kell védeni.
Mindez azonban aligha nyugtatja meg az orosz kedélyeket, agreszszív lépésként értékelték már azt is, amikor korábban üzembe léptek a baltiak új, a NATO egységes légvédelmi rendszeréhez illeszthető radarjai. A Lockheed Martin cég által gyártott berendezések márpedig mintegy 400 kilométer mélységben belátnak Oroszország fölé, de javul a kalinyingrádi enklávéban zajló orosz tevékenység szemmel tartásának lehetősége is.
Anatolij Kornukov nyugalmazott tábornok, a légierő korábbi parancsnoka tegnap egyenesen kijelentette: ha a balti országok felett őrjáratozó NATO-gépek megsértik az orosz légteret, akkor le kell lőni azokat.
origo.hu
Világhírű sorozat forgatása zajlik Dunaújvárosban – videó
