A T. Ház százkilencvenhat igen, egy nem és százhuszonhét tartózkodás mellett választotta meg Kovács Györgyöt az ORTT elnökének. A Fideszből egyedül Tölgyessy Péter szavazott igennel, míg Turi-Kovács Béla a nem gombot nyomta meg, a többi száztizennyolc frakciótag tartózkodott. Az MDF-ből nyolcan igennel szavaztak, nyolcan pedig tartózkodtak, míg a jelenlévő 169 MSZP-s és 18 SZDSZ-es honatya az igen gombot nyomta meg. Az ORTT elnökét az összes parlamenti képviselő fele plusz egy honatya (194 fő) választhatja meg. Vagyis, ha az MDF-frakció egy része nem szavazott volna igennel, nem sikerül megválasztani a médiahatóság elnökét. Kovácsot az állam- és kormányfő közösen jelölte a posztra; korábban azonban még az MSZP jelöltje volt.
A parlament szinte egyhangúlag választotta meg a testület tagjainak Ladvánszky Györgyöt (MSZP), Tímár Jánost (SZDSZ) és Wéber Jánost (MDF), míg a fideszes jelölt, Szalai Annamária a kétszáznyolcvankilenc igen mellett négy nem és huszonkilenc tartózkodó szavazatot is kapott.
Kovács György a kulturális bizottsági meghallgatásán elmondta: kiszámítható, a jogbiztonság elvén működő médiahatóságra van szükség. Társadalmi igényként fogalmazta meg a testület tekintélyének növelését. Leszögezte, a törvénysértő műsorszolgáltatókkal szemben gyorsan és arányosan kell szankciót hozniuk és azokat végrehajtani. Kiemelte, kiegyensúlyozott panaszbizottságra van szükség, amelyet úgy lehetne biztosítani, hogy a legsúlyosabb döntéseket kanonizálnák, és ezek belső „zsinórmértékként” szolgálnának a későbbiekben. Szerinte a médiatörvény elfogadásakor komoly alkotás volt, de most az uniós csatlakozásunk miatt is „ráncfelvarrására” van szükség.

Botrány Debrecenben: szivárványos zászlót tűztek ki a városházára