Tegnap megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) a rendőrségről szóló törvény több olyan rendelkezését is, amelyek a tűzfegyver használatára vonatkoztak. A taláros testület döntése után nem használhatják a rendőrök fegyverüket az állam- és az emberiség elleni bűncselekményt elkövető személy elfogására, szökésének megakadályozására, az elfogott, illetve a fogva tartott személy menekülésének megakadályozására. Ebben a tárgykörben eddig csak a fiatalkorú szökevényekre nem lőhettek. Ugyancsak megsemmisítette az Alkotmánybíróság azt a rendelkezést, amely lőfegyverhasználatot biztosít a rendőrnek a „más veszélyes eszköz” ember elleni közvetlen felhasználására utaló esetben.
Holló András Ab-elnök és Kukorelli István különvéleményében a rendőrségi törvény egyéb pontjait is alkotmányellenesnek találta. A határozathoz Tersztyánszkyné Vasadi Éva alkotmánybíró fogalmazta meg a legmarkánsabb különvéleményt. Szerinte nem alkotmányellenes az, hogy a rendőr lőfegyvert használhat a fent említett esetekben. Hangsúlyozta: az élethez való jog sérelme másképp merül fel a fegyverhasználatnál, mint a halálbüntetésnél vagy az eutanáziánál. – Az alkotmányossági kérdés az a jelen esetben, hogy kinek az életét milyen esetekben lehet kockáztatni a közjó, a közrend és a személyek biztonsága védelme érdekében, és mikor nincs helye az emberéletet kockáztató fegyverhasználatnak – vélte Tersztyánszkyné.
Egyébként a rendőrségi törvény alapján a megsemmisített rendelkezések ellenére a rendőrök továbbra is számos esetben használhatják jogszerűen pisztolyukat.
MSZP-kirohanás Mádl ellen
Visszautasította Mádl Ferenc államfő sajtóirodája Katona Béla (MSZP) azon kijelentését, amely szerint „nem lehet büszke a köztársasági elnök, hiszen nem az emberek érdekeit tartotta szem előtt, hanem – immár nem első alkalommal – részt vállalt az ellenzék politikai hecckampányában”, s „nem tudott ellenállni a Fidesz nyomásának”, amikor előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldte az úgynevezettet PSZÁF-törvényt. Schillinger Erzsébet, az államfő sajtóirodájának vezetője elmondta: a köztársasági elnök alkotmányban rögzített kötelessége, hogy ha egy törvényt vagy annak valamely szakaszát alkotmányellenesnek tartja, akkor azt az Ab-nek előzetes normakontrollra megküldje. Megjegyezte: az államfő indítványára a taláros testület minden esetben megállapította az indítvány jogosságát, és a törvényt vagy annak egy részét alkotmányellenesnek minősítette.
