Rózsaszín K. O.

Nincs mit szépíteni: a francia jobboldal katasztrofális vereséget szenvedett a hét végi regionális és kantonális választásokon. Vasárnap este az egyesült francia baloldal képviselői is ámulattal meredtek a tévéadásokban a térképeken mindent elöntő rózsaszín özönvízre. Valószínűleg ilyen kiütéses győzelemre ők sem számítottak: Franciaország Európában lévő 22 regionális tanácsa közül 21-ben a szocialisták adják majd a többséget, a jobboldalnak egyedül Elzászt sikerült megtartania. Az országos összesítésben pedig a baloldal 13 százalékot vert a jobboldalra, 50–37 százalékban legyőzve a konzervatív UMP-t, az Unió a Népi Mozgalomért politikai tömörülést.
Az elemzők szerint a figyelmeztetés, amelyet egyenesen Jacques Chirachoz intéztek a francia választók, talán időben érkezett. Jean-Pierre Raffarin kormánya első ránézésre sikeresen folytatta reformpolitikáját, elfogadták a nyugdíjreformot, megállították a munkanélküliség növekedését, eredményeket értek el a közbiztonság javításában. Ám úgy tűnik, hogy Franciaországot lehetetlen megreformálni, mert a változásokat végrehajtókat a szavazók elégedetlensége azonnal elsodorja. A kormányellenes voksok – jobb híján – a szocialistákra szálltak, amikor még a Szocialista Pártban egy hónappal a választások előtt is vitatták a tömörülés élén álló Francois Hollande első titkári alkalmasságát. Most viszont e sikerrel megerősítette helyzetét, a 16 év után először egyesült baloldali pártok és zöldmozgalmak már arra is alkalmasnak tartják, hogy három év múlva ő legyen a baloldal elnökjelöltje.
Chiracot semmi sem kényszeríti arra, hogy változtasson kormányán, kivéve egyet, az általános támogatottság ilyen mértékű elvesztését. Pártja a parlamentben még két évig biztos többséget tudhat magáénak. A kormány összetételében biztos lesz változtatás, hiszen a regionális választásokon elindult összes miniszter megbukott. Mitterrand elnök 1992-ben a szocialisták számára kudarccal végződött regionális választás után négy nappal menesztette az egész kormányát. A nagy kérdés, amire hamarosan választ kaphatunk, hogy vajon a kabinetet irányító Raffarinnek is távoznia kell-e majd. A katasztrofális eredmény tudatában kell Chiracnak kimondania a döntő szót a „mély Franciaországból” jött miniszterelnök sorsáról. Helyettesítésére ott kínálkozik Nicolas Sarkozy, a sikeres belügyminiszter, akit a franciák többsége is alkalmasnak tart erre a feladatra. Vajon megadja-e Jacques Chirac a Sarkozy által is olyannyira áhított miniszterelnöki posztot a félig magyar származású franciának, vagy erősebb lesz ellenszenve a 49 éves politikussal szemben? Ha Sarkozy két év alatt sikert tud felmutatni, úgy egyértelműen ő lesz a jobboldal elnökválasztási jelöltje a 2007-es választásokon. Az ő célja valójában az Élysée-palota.
A Libération baloldali francia napilap hétfőn A vég kezdete címmel egy gondterhelt Jacques Chirac fényképét közli a regionális választásokat követően. Az biztos, hogy a hatalmas politikai tapasztalattal bíró államfőnek olyan kérdésben kell döntenie, amely túlmutat elnöki mandátumán és jelentősen befolyásolhatja a francia jobboldal jövőjét.