Mihail Szaakasvili kiteljesítette a „rózsák forradalmát”, és már-már elődjét, Eduard Sevardnadzét idéző fölénnyel győzött a vasárnapi grúziai parlamenti választásokon. Az elnök szövetségesei, a Nemzeti Mozgalom – Demokratikus Frontja a szavazatok 76,04 százalékát szerezte meg, s mivel a 19 többi pártból egyetlenegynek sem sikerült átlépnie a parlamentbe kerülés hét százalékos küszöbét, kizárólag Szaakasvili híveiből, illetve függetlenekből fog állni az új összetételű törvényhozó testület.
Az Adzsár Autonóm Köztársaságban a voksolás is feszült légkörben zajlott, és megfigyelők a központ és az autonóm tartomány közötti ellentét kiújulását jósolják, megjegyezve, hogy Szaakasvili az elsöprő győzelem után, önbizalmában tovább erősödve, kenyértörésre viheti a dolgokat a behódolni nem akaró Aszlan Abasidzével. Két hete Tbiliszi blokád alá vette a tartományt, majd ezt feloldotta, ám támadást intézett a Batumihoz hű lapok, cégek ellen, s bevonta például az adzsár elnöknek és fiának a diplomáciai útlevelét. Abasidze ugyanakkor kijelentette, csak akkor hajlandó lefegyverezni az adzsár milíciákat, ha valóban demokrácia lesz Grúziában.
Az Egyesült Államok kormánya egyértelműen Szaakasvilit támogatja – a rózsás forradalom hősei még a fizetést is Washingtontól és Soros Györgytől kapják –, ám a konfliktus nyílt kirobbanása előtt két hete is érezhetően megálljt parancsolt a heves grúz elnöknek. Jelentős amerikai érdek fűződik ugyanis a kaukázusi ország szilárd belső biztonságához, mert Grúzián át fontos nyugati olajvezeték húzódik. Az Egyesült Államok tbiliszi nagykövete most örülhet, műve beteljesült, jegyzik meg az elemzők. Richard Miles azonban egy kicsit mégis csalódott, remélte ugyanis, hogy demokratikus látszatot megtartandó, az ellenzék is elnyer legalább egy-két helyet a parlamentben.
origo.hu
Motoros angyalok segítenek egy beteg kisgyermek családján
