További megszorítások

Újabb költségvetési szigorítások követhetik a februári 185 milliárd forintos költségcsökkentést – derül ki a Pénzügyminisztérium legfrissebb jelentéséből. A további államháztartási reformra vonatkozó javaslatokat április végéig kell előterjesztenie a tárcának. A szükséges intézkedésekről szóló jelentés megállapítja: az emelkedő államadósság finanszírozásában egyre nagyobb szerepük lett a külföldi hitelfelvételeknek.

2004. 03. 29. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A növekedés és az egyensúly hosszú távú harmóniájának biztosítása céljából nem csupán az államháztartás hiányát, de hoszszabb távon annak terjedelmét, az állami újraelosztás és jövedelemcentralizáció mértékét is csökkenteni kell – szögezi le a Pénzügyminisztérium (PM) legfrissebb jelentése. Az államháztartásról szóló dokumentum szerint az eddigi szigorításokat a felhalmozódott egyensúlyi problémák, a magas államháztartási hiány, a befektetői bizalom csökkenése indokolta. A Draskovics Tibor pénzügyminiszter által jegyzett jelentés megállapítja: az államháztartási hiány növekedésével együtt emelkedő államadósság finanszírozásában egyre nagyobb szerepük lett a külföldi hitelfelvételeknek. A februári 185 milliárd forintos szigorításon túl a pénzügyi tárca további intézkedéseket tart szükségesnek a költségvetés hiányának kézbentartására. Az előirányzatok között szerepel a költségvetési bevételek szigorú behajtása és a bevételi kockázatok csökkentése. A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza: az azonnali megtakarítást eredményező költségcsökkentés csak kismértékben adott lehetőséget a reformértékű változások elindítására, ezért ha szükséges, további évközi intézkedéseket kell végrehajtani a hiány növekedésének megakadályozására.
A most benyújtott jelentésből az is kiderül, hogy a tényleges elvonások tételei nem felelnek meg a Draskovics-csomag kihirdetésekor megfogalmazott kritériumoknak. A megszorító intézkedések januári bejelentésekor ugyanis Medgyessy Péter miniszterelnök és a pénzügyminiszter egyaránt hangsúlyozták: az elvonásokkal elsősorban a költségvetési intézmények működési kiadásait ésszerűsítik. A jelentésből azonban kitűnik, hogy a megszorítások 185 milliárd forintjából mindössze 36 milliárdot fordítottak erre a célra, a megtakarítás nagyobb részét, több mint százmilliárd forintot az előzetesen már meghirdetett programoktól és beruházásoktól vonták el.
Nyeste Orsolya, a Postabank vezető elemzője úgy ítéli meg, hogy a pénzügyi tárca bejelentése nem meglepő. Az elemző szerint további elvonások elsősorban a beruházási oldalról történhetnek, ám a költségcsökkentések iránya most elsősorban politikai kérdést jelent.
Barcza György, az ING Bank elemzője arra figyelmeztetett, hogy a PM által meghatározott mértéknél a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzetközi Valutaalap és a gazdaságkutatók is magasabb hiányt prognosztizálnak. Barcza hangsúlyozta, hogy a deficitcél elérésének érdekében további 100– 150 milliárd forintos megszorításra van szükség. Az elvonás mértéke az idei év inflációjától és gazdasági növekedésétől is függ – tette hozzá.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.