A növekedés és az egyensúly hosszú távú harmóniájának biztosítása céljából nem csupán az államháztartás hiányát, de hoszszabb távon annak terjedelmét, az állami újraelosztás és jövedelemcentralizáció mértékét is csökkenteni kell – szögezi le a Pénzügyminisztérium (PM) legfrissebb jelentése. Az államháztartásról szóló dokumentum szerint az eddigi szigorításokat a felhalmozódott egyensúlyi problémák, a magas államháztartási hiány, a befektetői bizalom csökkenése indokolta. A Draskovics Tibor pénzügyminiszter által jegyzett jelentés megállapítja: az államháztartási hiány növekedésével együtt emelkedő államadósság finanszírozásában egyre nagyobb szerepük lett a külföldi hitelfelvételeknek. A februári 185 milliárd forintos szigorításon túl a pénzügyi tárca további intézkedéseket tart szükségesnek a költségvetés hiányának kézbentartására. Az előirányzatok között szerepel a költségvetési bevételek szigorú behajtása és a bevételi kockázatok csökkentése. A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza: az azonnali megtakarítást eredményező költségcsökkentés csak kismértékben adott lehetőséget a reformértékű változások elindítására, ezért ha szükséges, további évközi intézkedéseket kell végrehajtani a hiány növekedésének megakadályozására.
A most benyújtott jelentésből az is kiderül, hogy a tényleges elvonások tételei nem felelnek meg a Draskovics-csomag kihirdetésekor megfogalmazott kritériumoknak. A megszorító intézkedések januári bejelentésekor ugyanis Medgyessy Péter miniszterelnök és a pénzügyminiszter egyaránt hangsúlyozták: az elvonásokkal elsősorban a költségvetési intézmények működési kiadásait ésszerűsítik. A jelentésből azonban kitűnik, hogy a megszorítások 185 milliárd forintjából mindössze 36 milliárdot fordítottak erre a célra, a megtakarítás nagyobb részét, több mint százmilliárd forintot az előzetesen már meghirdetett programoktól és beruházásoktól vonták el.
Nyeste Orsolya, a Postabank vezető elemzője úgy ítéli meg, hogy a pénzügyi tárca bejelentése nem meglepő. Az elemző szerint további elvonások elsősorban a beruházási oldalról történhetnek, ám a költségcsökkentések iránya most elsősorban politikai kérdést jelent.
Barcza György, az ING Bank elemzője arra figyelmeztetett, hogy a PM által meghatározott mértéknél a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzetközi Valutaalap és a gazdaságkutatók is magasabb hiányt prognosztizálnak. Barcza hangsúlyozta, hogy a deficitcél elérésének érdekében további 100– 150 milliárd forintos megszorításra van szükség. Az elvonás mértéke az idei év inflációjától és gazdasági növekedésétől is függ – tette hozzá.

Motoros angyalok segítenek egy beteg kisgyermek családján