Bizalmatlan baltiak

Fellélegezhettek az Európai Unió és Oroszország közötti megállapodás aláírása után a baltiak, a napokban ugyanis alaposan felkavarta az észt és a lett közvéleményt az a hír, hogy Moszkva követelésére a baltikumi orosz ajkú kisebbség kérdése is bekerült az egyezmény szövegébe. A tallinni és rigai lapok már egyenesen a Molotov–Ribbentrop-paktum új változatáról beszéltek, egyre sűrűbben fogalmazva meg Brüsszelnek címezve azt a vádat, hogy az EU nem törődik a balti államokkal.

Marko Mihkelson, az észt parlament külügyi bizottságának elnöke már előre jelezte, hogy Tallinn semmiképpen nem fogadja el egy orosz ajkú kisebbségre vonatkozó cikkely beemelését az egyezménybe. Ez ugyanis szerinte tág teret nyitna Oroszország számára, hogy bármikor támadja az észteket, illetve a letteket az EU-nál. A közvélemény különösen azután háborodott fel, hogy kiderült, a kormányzat csaknem egy éve tudatában volt annak, hogy Brüsszel fontolgatja az orosz fenntartások figyelembevételét. Az ellenzéki Haza Szövetség elnöke, Tunne Kelam képviselő eleve az egykori Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradékához hasonlította e felvetést, míg Toomas-Hendrik Ilves szociáldemokrata képviselő és volt külügyminiszter szerint a kormány egyértelműen elhanyagolta Észtország nemzeti érdekeit, s értetlenkedve kommentálta a külügyminiszter szavait, miszerint Tallinn enyhébben viszonyulhat a kérdéshez Rigánál. Lettország e kérdésben még határozottabb az észteknél. Riga hallani sem akart arról, hogy a baltikumi orosz kisebbség kifejezés belekerüljön az EU–orosz egyezménybe. A lett eltökéltség egyik jele, hogy a napokban kiutasították Rigából az orosz nagykövetség azon munkatársát, aki a külügy indoklása szerint „diplomatához nem illő módon következetesen próbált szert tenni bizonyos, Lettország biztonságát kifejezetten károsító információkra”.
Mások, mint Toomas Savi, az észt parlament alelnöke utalva e kisebbség eredetére, megjegyzik, hogy Oroszország ugyan aggódik a baltikumi orosz ajkú lakosság helyzete miatt, eddig azonban nem kért bocsánatot a térség egykori megszállásáért. Az Európai Néppárt frakcióját vezető Hans-Gert Pöttering ugyanakkor a minap Tallinnban arra világított rá, hogy Oroszországnak nincs joga beavatkozni az EU belpolitikájába, az emberi jogok szóba hozására pedig a csecsenföldi események fényében még kevésbé.