A magyar vállalatok a most csatlakozó országok cégeihez képest lényegesen pesszimistábban ítélik meg jövőjüket az Európai Unió (EU) belső piacán, s azok közé tartoznak, amelyek a legcsekélyebb érdeklődést mutatják az uniós szabályozások iránt – írja a Bruxinfo, az uniós üzleti szférával foglalkozó Eurochambres legfrissebb felmérésére hivatkozva. A felmérés szerint a társaságok növekvő aránya rendelkezik kielégítő ismeretekkel a közösségi jogszabályokról, ám Magyarország a többiekkel összehasonlítva felkészületlenebb: a magyar vállalatok 42 százaléka állítja azt, hogy még egyáltalán nem kezdte meg az előkészületeket a tagságra, 18 százalékuk számára pedig teljesen közömbösek az EU-val kapcsolatos információk, ami valamennyi ország közül a legmagasabb arány. Az uniós jövőt illetően a magyar cégek a legborúlátóbbak: a vállalati szféra majdnem negyede pesszimista vagy nagyon pesszimista.
*
A legtöbb hazai társaság a cégcsődök miatt megugró munkanélküliségtől, a versenyszabályoktól és a környezetvédelmi előírásoktól tart, de a szakképzett alkalmazottak elvándorlása miatt bekövetkező munkaerőhiány is gyakori szorongás tárgya. Valamennyi csatlakozó ország tekintetében a pénzügyi szolgáltatások, a mezőgazdaság és az ipari termelő ágazatok haladnak a legjobban az uniós előkészületekkel. Számos más gazdasági ágazatról azonban nem mondható el ugyanez: a felmérés szerint az építőipar, az ingatlanpiac, a bérbeadás, valamint az üzleti szolgáltatások és az információs hírközlési technológiák területén a legnagyobbak a lemaradások. A tanulmányból az is kiderül, hogy a csatlakozó országok vállalatainak uniós tájékozottsága egyenes arányban nő a cégek méretével. A nagyobb társaságok majdnem kilencven százaléka tartja magát részben vagy teljesen informáltnak a csatlakozással járó új szabályozásokról, miközben a kis- és közepes méretű vállalkozásoknál a tájékozottság mértéke mindössze hatvanszázalékos. Az európai ipari és kereskedelmi kamarák gyűjtőszervezete, az Eurochambres által megrendelt felmérésben tíz ország több mint négyezer vállalata vett részt.
Messze az uniós átlag alatt vannak hazánk szociális ellátásra fordított kiadásai – áll a portfolio.hu legújabb jelentésében. A gazdasági internetes portál tanulmánya szerint ha az egy főre eső társadalmi juttatások szintjét vásárlóerő-paritáson mérjük, akkor megállapítható, hogy a magyarországi érték a jelenlegi uniós tagállamok átlagának töredékét teszi ki. A jelentés megállapítja, hogy Magyarországon a szociális ellátásra fordított összes kiadás 2001-ben a bruttó hazai termék majdnem húsz százaléka volt, s ez az arány mintegy nyolc százalékkal maradt el az uniós átlagtól. Hazánkban a bevételek közel hatvan százalékát a társadalombiztosítási hozzájárulások adják, ez az arány megfelel az uniós aránynak. Eltérés van ugyanakkor a hozzájárulás szerkezetében: az unió tagállamaihoz képest ugyanis hazánkban lényegesen nagyobb a munkáltatók társadalombiztosításijárulék-aránya, s alacsonyabb az államháztartási hozzájárulás százalékos részesedése. A tanulmányból kiderül, hogy Magyarország a juttatások nagyobb hányadát fordítja családi és rokkantsági ellátásokra, azonban szembeszökő a különbség a munkanélküliek és az elhunytak után hátramaradottak ellátásainak alacsonyabb magyar arányánál. A betegséggel, az egészséggondozással és az öregséggel kapcsolatos juttatások része közel azonos az EU hasonló jellegű kiadásaival.
Pénzmosás fenyeget. A bankoknak és más pénzügyi hivataloknak fel kell készülniük arra, hogy a most csatlakozó országok belépésével megnőhet a pénzmosás és a szervezett bűnözés veszélye – írja a Financial Times tegnapi cikke. A brit gazdasági lap a Deloitte&Touche vezető könyvvizsgáló céget idézve kiemeli: a belépő országok közül Magyarország, Litvánia és Lengyelország nyújt legtermékenyebb táptalajt a pénzmosásra és a szervezett bűnözésre részben azért, mert ezekben az országokban nem megfelelő a pénzmosás elleni szabályozás teljesítése. A pénzmosási félelmek miatti veszélyre a könyvvizsgáló cégek nemzetközi pénzügyi egyesülete is felhívta a figyelmet a szervezet tegnapi, Párizsban megrendezett ülésén.
