Kibúvót találtak a munkaerő-kölcsönző cégek a színlelt munkaszerződések felszámolását június 30-i határidővel elrendelő törvény alól: a számlás munkavállalókat foglalkoztató társaságoknak azt ajánlják, ne az alkalmazásban, hanem a kölcsönzésben gondolkozzanak. A folyamat egyszerű. A korábbi kényszervállalkozóval felbontják a szerződést, a munkavállaló egy kölcsönzőcég bejelentett alkalmazottja lesz, majd a két társaság között megkötött egyszerű polgári szerződésben foglaltak alapján kiközvetítik ugyanoda, ahol korábban is dolgozott.
– Egy ilyen ügylet jogilag teljesen szabályos – tudtuk meg a Magyarországon működő egyik legnagyobb munkaerő-kölcsönző cég, a Manpower munkatársától. A szakember szerint kölcsönző partnereik a bérjellegű kifizetések adminisztrációs költségeit tudják megspórolni, valamint nem kell vállalniuk az alkalmazotti jogviszonyból fakadó kötelezettségeiket, a kölcsönbe adott munkavállaló jogai azonban nem sérülnek. Igaz, feleannyit fog keresni, mint számlával, de társadalombiztosítási járulékát, adóelőlegét, nyugdíj-hozzájárulását, betegállományát a kölcsönzőcég fizeti – már ha minden szabályosan működik.
Egy 2001-es törvény értelmében a munkaerő-kölcsönző cégeknek szigorú szabályoknak kell megfelelniük. Be kell jelentkezniük például a munkaügyi központba, tájékoztatniuk kell alkalmazottaikat arról, hogy valóban bejelentették-e őket, kérésre igazolniuk kell a tb- és egyéb befizetéseket. Csakhogy a munkaügyi központ ellenőre szerint az összes kölcsönzőcég fele engedély nélkül, ám a ki nem fizetett tételeknek köszönhetően hatalmas nyereséggel működik. Aki ilyen társasághoz kerül, az esetek többségében gyakorlatilag feketemunkássá válik. A munkaügyi ellenőrök egyébként a legális vállalkozásoknál is rendszeresen találkoznak szabálytalanságokkal (túlóráztatás, szabadság megvonása), és sokszor kiderül, hogy a kölcsönszerződés épp olyan munkajogviszonyt takar, mint a törvény által felszámolandó vállalkozói megállapodások.
– A kölcsönzőcégek aktivitása is jól mutatja, hogy a kényszervállalkozások felszámolására hozott törvény nem oldja meg a foglalkoztatás problémáit – jelentette ki érdeklődésünkre a Munkástanácsok Országos Szövetségének vezetője. Palkovics Imre szerint a kikölcsönzött munkavállalók teljesen kiszolgáltatottá válnak, hiszen nem vonatkozik rájuk a kollektív szerződés, az érdekképviseletek nem érik el őket, ráadásul kérdéses, fizetnek-e utánuk adót és járulékokat.
Külföldi munkavállalók idehaza. Tavaly több mint 57 ezer külföldi állampolgár dolgozott munkavállalói engedéllyel Magyarországon. Az Állami Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint az összes külföldi munkavállaló 57 százaléka Romániából érkezett, 14 százaléka Ukrajnából, s 10 százaléka Szlovákiából. Az EU-tagállamok területéről érkezők részaránya 4,5 százalékos, legtöbben német állampolgárok, őket követik az angolok és a franciák. A külföldi munkavállalók nem egészen 90 százaléka egy évre váltja ki engedélyét, s a 25–39 éves korosztályhoz tartozik. A Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárok iskolai végzettség szerinti megoszlására vonatkozó adatok nem tartogatnak különösebb meglepetést, tekintve, hogy legtöbben az építő- és feldolgozóipar területén helyezkednek el: 54,1 százalékuk nyolc általános vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségű, 20,7 százalék szakmunkás, 13 százalék gimnázium és szakközépiskolai, míg felsőfokú végzettséggel összesen 11 százalékuk rendelkezik. (D. Z.)
