Nincs nála hagyományosabb, mégis az alternatív energiahordozók között emlegetjük a napsugárzást. Magyarországon még eseményszámba megy, ha valaki napkollektort rakat a házára, a világ gazdagabb fele azonban már régóta a nap segítségével spórol meg jelentős összeget a villany- vagy a gázszámlán. A napkollektor, melyet sokan összekevernek az egyelőre még túlságosan drága áramot termelő napelemmel, tulajdonképpen egy meglehetősen egyszerű vízmelegítő szerkezet. Egy sötét színű, tehát a napsugárzást elnyelő alapra a radiátor bordáira emlékeztető csőkígyót helyeznek, majd lefedik üveglappal. A csőben víz vagy egyéb folyadék kering, amelyet az üveglap alatt felgyűlt naphő gyorsan felmelegít – nyáron forróra, napos téli időben pedig harminc-negyven fokosra.
Egy négytagú család melegvízellátásához két darab, négy-öt négyzetméteres kollektor és egy háromszáz literes, hagyományos víztároló (bojler) kell. A rendszer kiépítése körülbelül 500-600 ezer forint. Nyáron a készülék százszázalékosan működik, télen pedig „besegít” a hagyományos vízmelegítő készüléknek. Ha a berendezés árammal működő bojlert vált ki, a beruházás hat-hét év alatt hozza vissza az árát, ha pedig gázüzemű vízmelegítőt, akkor a megtérülési idő ennek a duplája lehet.
Medgyasszay Péter, a Független Ökológiai Központ Alapítvány munkatársa úgy látja, hogy a kollektorok népszerűsége külföldön a napenergia-felhasználást segítő kormánytámogatásoknak köszönhető. A környezetbarát energia felhasználását a magyar kormány egyelőre kevéssé támogatja. Önkormányzatoknak és magánszemélyeknek idén a tavalyinál is kevesebb pályázati pénz, mindössze 113 millió forint jut a gazdasági minisztérium erre létrehozott keretéből. A civil szervezet viszont szívesen nyújt segítséget a környezetkímélő építkezés iránt érdeklődőknek a www. foek.hu című honlapján, vagy a 368-6229-es fővárosi telefonszámán.
origo.hu
Itt a megrázó felvétel arról, ahogy a tatabányai áruházban betörik egy férfi fejét - videó
