Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a szavazás előtt köszöntötte az ülésteremben megjelent köztársasági elnököt, miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a meghívott állami vezetőket, az egyházak vezetőit, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának vezetőjét, az uniós országok, a csatlakozó országok, valamint Románia, Bulgária, Ukrajna és Horvátország nagyköveteit, a határon túli magyar szervezetek és a hazai kisebbségi önkormányzatok képviselőit. Szili Katalin úgy fogalmazott: az uniós csatlakozással olyan fordulóponthoz érkezett az ország, amelynek jelentősége az államalapításhoz mérhető. Hozzátette: valamennyi jelenlegi és most csatlakozó tagállam felelőssége, hogy összefogásukkal és együttműködésükkel az unió történetében eddig példátlan bővítés valódi sikertörténetté váljon. Hangsúlyozta, hogy Magyarország csatlakozása nem csupán a gazdasági lehetőségeink bővülését jelenti, hanem azt is, hogy az ország integrálódik abba a társadalmi, kulturális rendbe, amelynek szabad akaratából mindig is részese akart lenni. A parlament ezután 339 igen szavazattal két nem ellenében elfogadta a csatlakozási szerződés kihirdetésére vonatkozó törvényjavaslatot. A szavazási lista tanúsága szerint Körömi Attila és Balogh Gyula független képviselők nyomtak nemet. Az Országgyűlés ezután 332 igen szavazattal, három nem ellenében fogadta el a Medgyessy Péter miniszterelnök (MSZP), Áder János (Fidesz), Herényi Károly (MDF) és Kuncze Gábor (SZDSZ) által jegyzett, a csatlakozás alkalmából született politikai nyilatkozatot. Erre az indítványra Körömi Attila és Balogh Gyula mellett az MDF-es Balogh László is nemmel voksolt. A pártelnökök és a frakcióvezetők közül Orbán Viktor Fidesz-elnök és Áder János, a Fidesz képviselőcsoportjának első embere nem volt jelen a szavazásokon. Erre reagálva Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője lapunknak elmondta: Orbán Viktor és Áder János a mostaninál fontosabb érdemi uniós szavazásokon jelen volt a parlamentben, ezúttal viszont hetekkel ezelőtt egyeztetett vidéki programokon kellett részt venniük. A szóvivő hozzátette: a Fidesz két vezető politikusa éppen a biztonságos csatlakozás érdekében tájékoztatja a nemzeti petícióról a választópolgárokat, és ez fontosabb, mint a fanfárok.
*
A politikai nyilatkozat egyebek mellett kimondja: „Az uniós csatlakozásban nemzeti történelmünk nagyszerű hagyományai érvényesülnek. Magyarország erős és büszke állam, amilyennek Szent István akarta. Polgáriasult ország, amilyennek a ’48-as ifjak megálmodták. Független, demokratikus köztársaság, amelyért a magyar nép 1956-ban harcolt.” A dokumentum úgy fogalmaz: 2004 májusában egyesül a kettészakított Európa, és ezzel a történelmi pillanattal véglegesen a múltba vész a jaltai örökség. A két javaslat elfogadása után ünnepélyes keretek között helyezték el a parlament üléstermében a magyar zászló mellett az unió zászlaját. A jelenlévők felállva hallgatták végig a Himnuszt, majd az unió himnuszát.
A ceremónia után Medgyessy Péter miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva kijelentette: célt ért. – Célt értem, mert a parlament megszavazta az EU-csatlakozásról szóló szerződés kihirdetését célzó javaslatot, és célt értem azért, mert a négy parlamenti párt, félretéve az összes acsarkodást és vitát, elfogadott egy közös politikai nyilatkozatot, amely méltatja a csatlakozás jelentőségét, és megszabja a modern Magyarországhoz szükséges fő irányokat.
A kormányfő szavaira Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője úgy reagált: az EU-hoz való csatlakozás minden magyar közös sikere, így a parlamenti pártoké is. – Sok kudarc érte Medgyessy Pétert az utóbbi időszakban, nem csoda hát, hogy ki akarja sajátítani ezt a sikert – fogalmazott Halász. Megjegyezte: ha ez segíti a jobb kormányfői tevékenységét, ám legyen, a dolog lényegén ez nem változtat.
Az Országgyűlés tegnap módosította a földtörvényt, így az uniós csatlakozást követő hét plusz három évben fennmarad a külföldiek magyarországi földvásárlásának tilalma. A külföldieket érintő földvásárlási moratórium azonban nem vonatkozik mindenkire, így azon uniós állampolgárokra sem, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak Magyarországon letelepedni, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen itt laknak és mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.
A vajdasági magyarok elleni atrocitások kapcsán Balogh László (MDF) azonnali kérdésében azt kérdezte a külügyminisztertől, hogy tettek-e diplomáciai lépéseket Szerbia irányában, illetve mikor adják meg a magyar állampolgárságot a délvidéki nemzettársainknak. Kovács László elmondta: ebben az esetben nem lett volna hatékony a szokásos diplomáciai intézkedés, ezért telefonon beszélt Kostunica szerb miniszterelnökkel, kérve, hogy tegyen meg mindent a vajdasági magyar kisebbség védelmében. Hozzátette: a problémát felvetette az Európai Unió külügyminiszteri tanácsában is.
Akik nemmel voksoltak
Körömi Attila: Az a csatlakozási feltételrendszer, amivel belépünk az Európai Unióba, rosszabb, mint amit ki lehetett volna harcolni a tárgyalások során. A lelkiismeretemre hallgatva szavaztam nemmel, figyelembe véve azt a 18 százaléknyi választópolgárt is, akik a népszavazáson elutasították az uniós csatlakozást. Ezzel a döntéssel a parlament négy pártja konszenzussal vitte be az EU-ba a rendszerváltás óta eltelt időszak olyan megoldatlan problémáit, mint a privatizáció, illetve a titkos ügynökök kérdése.
Balogh Gyula: Nem vagyok unióellenes, hiszen vállalkozóként hosszú évek óta kapcsolatban állok az Európai Unióval. Azonban nem tudok együtt szavazni azzal a Medgyessy Péterrel, aki alkotmányos kötelezettsége ellenére felkészületlenül viszi be az országot az unióba. Azt sem tudom elfogadni, hogy a miniszterelnök nem hozta nyilvánosságra az ügynöklistát, illetve a brókerbotrány kirobbanása után nem mondatta le kormányát.
