Május elsejétől csak az elektronikus hírközlés, az energetika, valamint a honvédelem területén működő gazdasági társaságok esetében avatkozhat be az állam az aranyrészvényesi jogok alapján. Ám ezzel a jogával is csak akkor élhet ezeknél a társaságoknál, ha a közrendet, a közbiztonságot, illetve az ellátás biztonságát veszélyeztető döntést hoznának. Az egyéb gazdasági társaságokban az államot megillető aranyrészvényhez kapcsolódó előjogok az EU-csatlakozás napjától megszűnnek. A szavazatelsőbbségi részvény törzsrészvénnyé alakul át. A kormány a döntését az uniós normákhoz történő igazolással indokolta.
Papcsák Ferenc közölte: a törvénymódosítás értelmében az államnak a ma egy szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvényei – a privatizációs törvény mellékletében felsorolt társaságok jelentős hányadában – egyszerű törzsrészvényként funkcionálnak majd, s a hozzá kapcsolódó tulajdonosi jogosítványok megszűnnek. Az új szabályozás szerint a szavazatelsőbbségi részvény azt jelenti – fogalmazott Papcsák Ferenc –, hogy az állam képviselőjét megilleti a közgyűlésen való részvétel, felvilágosítást kérhet a közgyűlés napirendjéről, észrevételt és indítványt tehet, osztalékra jogosult. Ám nem szavazhat, s az illetékes miniszter szűk és jogvesztő határidőn belül gyakorolhatja csak a vétójogot – figyelmeztetett a képviselő. Sőt, határozatát meg kell indokolnia, s a döntés megtámadható lesz bírósági úton.
A szakember szavai szerint nem igaz a döntéshozók azon állítása, miszerint EU-direktíva vagy -követelmény lenne az aranyrészvények megszüntetése. Pusztán arról van szó – hangsúlyozta –, hogy az Európai Bíróság néhány konkrét esetben nem tartotta a közösségi joggal összeegyeztethetőnek, hogy egy adott részvény névértékénél nagyobb szavazati hányaddal, illetve e részvényhez kapcsolódó különleges előjogokkal rendelkezzen az állam. Miután Magyarországon nincs precedensjog, ezért ez ránk nézve nem kötelező.
Főként ott fontos a magyar állam tulajdonosi jogosítványainak fenntartása – érvelt Papcsák –, ahol olyan nemzetgazdasági örökségvédelemről van szó, mint a Pick Szeged Rt., a Herz Szalámigyár Rt. vagy a Zsolnay Manufaktúra esetén. S nemcsak ezekben a cégekben, de az OTP Rt.-ben, a CD Hungary Rt.-ben vagy a Hungexpo Rt.-ben is megszűnik – a törvénymódosítás miatt – az állam tényleges tulajdonosi jogosítványa. A képviselő úgy véli, nem engedhető meg az sem, hogy a közúti személyszállítás, az agrárium, valamint a gáz- és áramszolgáltatók esetében megszűnjenek az állam kiemelt jelentőségű jogai, ugyanis a nemzetgazdaság működését veszélyezteti ennek hiánya. Arról nem is szólva – fogalmazott Papcsák Ferenc –, hogy mindez jelentős vagyonvesztést okoz.
Az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének átalakítását tartalmazó törvényjavaslat hetedik paragrafusának vonatkozó bekezdése szerint május elsejétől felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési, a honvédelmi, az informatikai és hírközlési tárca vezetője, valamint a pénzügyminiszter, hogy rendeletben szabályozhassa, mi minősül a gazdasági társaság pénzeszközei jelentős részének, illetve (alap)tevékenysége folytatását biztosító eszköznek, vagyoni értékű jognak.
origo.hu
Világhírű sorozat forgatása zajlik Dunaújvárosban – videó
