Teleki Pál otthonra talált Balatonbogláron

Balatonbogláron, a római katolikus templom kertjében ünnepélyesen felavatták szombaton Teleki Pál mártír miniszterelnök szobrát, Rieger Tibor szobrászművész nagyszerű alkotását. Boglár egy napra így kicsit Magyarország fővárosává is vált, hiszen Budapest hivatalos vezetése, közgyűlése – mint ismeretes – saját korábbi döntését megmásítva, a rágalomhadjáratot követően elállt a bronzszobor Sándor-palota előtti felállításától. A történelem viharaiban magát sokszor kitüntető Balaton-parti település ünneplőbe öltözve fogadta a halála után a németek elleni ellenállás szimbólumává vált Teleki Pált, miként a népes publikumot is.
Minderre utalt ünnepi beszédében a város polgármestere, Kovács Miklós is, aki többek közt azt mondta: innen üzeni, hogy Balatonboglár mindig tudta a kötelességét, 1848–49-ben a forradalom és szabadságharc idején éppúgy, mint 1919-ben, amikor a Kun–Szamuely-féle hordák elől kellett bújtatni Gaál Gaszton atyát, s akkor is, amikor 1939-től Varga Béla plébános, későbbi nemzetgyűlési elnök közreműködésével feltétel nélkül befogadta a németek által lerohant Lengyelország menekültjeit, valamint a menekült francia tiszti tábort is. De éppúgy tudta, hogy mi a kötelessége 1956-ban, a forradalom és szabadságharc idején, vagy 1994-ben, amikor a holokauszt ötvenedik évfordulóján állami segítség nélkül rendbe hozták a zsidó temetőt, s emléktáblát helyeztek el a zsinagóga falán, azokra a helybeliekre emlékezve, akik a mai napig tragikusan hiányoznak nekik. A polgármester megerősítette: gróf Teleki Pál szobra az idők végezetéig Balatonbogláron áll majd, hiszen nem átmeneti szállásként adtak otthon a halálában is meghurcolt magyar államférfi emlékművének.
Csicsery-Rónay István író szónoklatában a huszadik század legnagyobb magyar államférfiaként jellemezte Teleki Pált, azt a politikust, akit – mint fogalmazott – a mai hivatalos Magyarország a főváros területéről kitiltott mártírhalálának hatvanadik évfordulóján. A nemtelen támadásokra reflektálva hangsúlyozta, Teleki Pál miniszterelnökként elérte, hogy amikor a második világháború idején a német csizma egész Európát eltaposta a Brit-szigetek és a spanyol félsziget kivételével, egyetlen fénylő kis fehér folt emelkedett ki a szennyes barna masszából: Magyarország. Kiemelte azt is: Teleki Pál mesteri függetlenségi politikája tudta egészen 1944-ig elodázni Magyarország náci megszállását. Történelmi elemzésében kitért arra a – lapunk által is többször leírt – tényre, hogy a mai magyar baloldal által magasztalt Winston Churchill brit miniszterelnök milyen elismerően szólt a magyar államférfi politikusi és erkölcsi nagyságáról. A Teleki Pál Emlékbizottság ügyvezető elnöke leszögezte: a magyar kormányfő mártíriuma akadályozta meg, hogy Jugoszlávia német megtámadása után megérkezzen az addig biztosra vehető Magyarország elleni brit hadüzenet. Mint tudjuk, Teleki Pál a nyugati nagyhatalmak politikai vezetésével ellentétben tudott nemet mondani Hitlernek, és nem engedélyezte a német csapatok átvonulását magyar területen Lengyelország lerohanásához. Csicsery-Rónay István is kiemelte: több mint százezer lengyelnek adott otthont Magyarország, így Balatonboglár is, és segítette többek közt annak az ezernyi lengyel pilótának a nyugatra szökését, akik hozzájárultak Nagy-Britannia német inváziójának megakadályozásához. De otthonra talált a lengyel zsidóság tízezres közössége, miként a szomszéd országokból, sőt Franciaországból hozzánk menekülő zsidó származású polgárok is. Ennek a fegyveres semlegességi politikának köszönhető, hogy az elkerülhetetlen német megszállás csak 1944. március 19-én következhetett be, és a magyarországi vészkorszak egy évre korlátozódott, ezáltal a trianoni Magyarország zsidóságának mintegy fele életben maradt. Az író-politikus emlékeztetett rá, történt mindez akkor, amikor a környező országokban már évek óta zsidóüldözés folyt, és még az USA-ban is antiszemita hangulat volt, a gyarmattartó hatalmak értelemszerű rasszizmusáról nem is beszélve.
Hámori József akadémikus, volt kulturális miniszter felszólalásában azt elemezte, hogy magyarság és európaiság a történelem folyamán mindig összekapcsolódó, egymást feltételező fogalmak voltak, Teleki Pál életművében pedig ez a szintézis kiváltképpen megragadható. Felidézte, hogy amikor Winston Churchill lánya nálunk járt édesapja szobrának avatása alkalmával, szerette volna megtekinteni Teleki Pál szobrát, és sehogyan sem értette, kérése miért teljesíthetetlen. Grzegorz Lubczyk volt magyarországi lengyel nagykövet lengyelül és magyarul is elmondott beszédében azt fejtegette, milyen nagyszerű, bátor kiállásról tett tanúbizonyságot Teleki Pál, amikor a lengyel–magyar barátság jegyében kijelentette: Magyarország nem vehet részt semmilyen Lengyelország elleni katonai akcióban.
Teleki Pál szobrát Gyulay Endre szeged–csanádi megyés püspök, az emlékbizottság védnöke áldotta meg. A számos külhoni és magyarországi szervezet, egyesület és a Teleki család koszorúi közt elhelyezték Mádl Ferenc köztársasági elnökét és Göncz Árpád volt államfőét is.

Emlékmisét tartottak szombaton gróf Teleki Pál miniszterelnök tiszteletére a Szent István-bazilikában a Horthy Miklós Társaság szervezésében, melyet Lőrinczy Ferenc plébános, a Szent Korona Társaság országos elnöke celebrált. Ezt követően Tóthpál Tamás, Balatonboglár önkormányzati képviselője, a Szent Korona Társaság ügyvezetője rövid beszédben méltatta a tragikus körülmények közt elhunyt Teleki érdemeit, majd figyelmeztetett: „A mártírhalált halt magyar miniszterelnökök sorában van a helye gróf Teleki Pálnak, nem a nemtelen rágalmazók nyelvén.”
A budavári Sándor-palotán 12 éve elhelyezett emléktáblánál koszorút helyezett el gróf Teleki Pál miniszterelnök halálának évfordulóján, szombaton a Naphegy–Tabán Környezetvédő és Városszépítő Egyesület. Az egykori magyarországi főcserkész emléke előtt a tabáni cserkészcsapat tisztelgett.