Ugyanakkor a szlovák belügyminiszter felvetette, hogy nem kellene-e megfontolni az iraki miszszióban részt vevő műszaki alakulat kivonását. Vladimír Palko szerint „korrekt párbeszédet” kellene kezdeni arról, meddig maradjanak Irakban a szlovák katonák, mert „igenis vannak olyan problémák, amelyekről többet kellene beszélni, mint a kormányválságról” – idézte a belügyminisztert a liberális SME. Erre reagálva a szlovák kormányfő határozottan kijelentette: hazája semmiképp nem hagyja el Irakot, mivel az „gyávaság lenne”. Mikulás Dzurinda szerint Szlovákia kitart a terrorizmus elleni küzdelemben. Egy most közzétett felmérés szerint a szlovákok több mint háromnegyede szeretné, ha Pozsony visszahívná az Irakban szolgáló mintegy száz szlovák katonát.
Három olasz túsz kivégzésével fenyeget egy iraki szélsőséges csoport arra az esetre, ha öt napon belül nem kezdődnek tüntetések Olaszországban Róma iraki szerepvállalása ellen. Az al-Arabíja arab hírtelevízió hétfőn felvételt mutatott be, amelyen a magát Zöld Brigádnak nevező csoport üzent az olasz népnek. Az üzenet szerint öt nap múlva kivégzik a videofelvételen bemutatott három túszt, ha Olaszországban nem kezdődnek tüntetések a római kormány iraki politikája ellen.
*
Heves tűzharc tört ki tegnap délelőtt az iraki Fallúdzsa városában amerikai tengerészgyalogosok és iraki fegyveres ellenállók között, noha hivatalosan tűzszünet van érvényben a felek között. Aknavetőket és más tüzérségi eszközöket, páncéltörő rakétagránátokat és járművekre szerelt gépfegyvereket is bevetettek a felek a város két körzetére kiterjedő tűzpárbajban – közölték helyi lakosok külföldi hírügynökségek tudósítóival. Amerikai tengerészgyalogosok három hete tartják ostromgyűrűben a Bagdadtól ötven kilométernyire nyugatra fekvő iraki várost. Azért indítottak nagyszabású támadást Fallúdzsa ellen, hogy megbüntessék négy amerikai biztonsági őr gyilkosait, a megölt amerikaiak holttestének meggyalázóit. Helyi fegyveresek márciusban megégették, feldarabolták, majd egy hídról lelógatták négy általuk meggyilkolt amerikai holttestét. Helyi kórházak összesítése szerint hatszáz helyi lakos vesztette eddig életét Fallúdzsa ostromában. A 300 ezer lakosú városban túlnyomórészt szunnita muzulmánok laknak, akik kiváltságokat élveztek az előző elnök, Szaddám Huszein uralma alatt, s bukása után is hűek maradtak a diktátorhoz.
Az ország többi részén is tovább folytatódtak mindeközben a harci cselekmények. Tegnap délelőtt négy amerikai katonai jármű gyulladt ki, miután pokolgép robbant Bagdadban egy amerikai katonai konvoj közelében. Az incidensnek amerikai és iraki sérültjei is vannak. Nemcsak az amerikaiak, hanem a jelek szerint az összes megszálló ország állampolgárai veszélyben vannak Irakban, amit jól mutat, hogy vasárnap este Kerbelában rálőttek a bolgár elnök kíséretére. Az incidens azután történt, hogy Georgi Parvanov felkereste országa békefenntartó katonáit. A lövedékek senkit sem sebesítettek meg.
Bár Washington láthatóan szeretné megosztani a felelősséget a többi szövetségessel, egy lengyel tábornok tegnap azt közölte, hogy az amerikai erők átveszik az ellenőrzést két olyan tartomány felett, amelyekért eddig a lengyel erők voltak felelősek.
José María Aznar volt spanyol miniszterelnök mindeközben élesen bírálta utódja döntését az Irakban állomásozó spanyol csapatok hazahívásáról. Leszögezte: a terrorizmussal szemben nem működik a megbékítés politikája. Aznar a The Wall Street Journal című amerikai lap európai kiadásának (WSJE) tegnapi számában úgy vélte, az irakiakat Irakban és a spanyolokat Spanyolországban támadó terroristák ugyanazok. „Ugyanazt akarják, ugyanazok a céljaik. Ez utóbbiak egyike kétségkívül csapataink viszszavonása. Most ezt megkapták. A Spanyolországot ért március 11-i merénylet után aligha mondható, hogy valóban ez lenne a legjobb lépés részünkről” – szögezte le a volt spanyol kormányfő.
Szaakasvili hálája. Grúzia a jelenlegi 150-ről 550-re tervezi növelni az iraki koalíciós erőkben részt vevő katonáinak számát – jelentette be tegnap a tbiliszi védelmi minisztérium. Nino Sturua minisztériumi szóvivő közölte, hogy a kaukázusi ország egy teljes zászlóaljat bocsát a a koalíciós erők rendelkezésére. Megfigyelők szerint Mihail Szaakasvili grúz elnök ezzel a gesztussal köszöni meg az Egyesült Államoknak, hogy a múlt év végi puccson hatalomra segítette.
