Tizenegy évvel ezelőtt az egész nyugati világot sokkolta, hogy egy balul elsült szomáliai akciót követően a tűzharcban elesett több száz helyi harcos társai 18 amerikai katona holttestét meggyalázták, s autóik mögé kötve végigvonszolták a főváros, Mogadishu utcáin. Szerdán újból hasonló képeket vetített az európai televíziók többsége, ezúttal azonban négy amerikai polgári alkalmazott halála körül ültek „örömünnepet” az iraki Fallúdzsában.
Az amerikai sajtó többsége szintúgy az iraki és szomáliai események párhuzamára élezte ki a történteket. A lapok címoldalon hozták a megdöbbentő képeket, a nagy televíziós állomások híradásaikat szintén azokkal a jelenetekkel indították, amikor a dühöngő tömeg a holttesteket felfüggeszti a hídra, illetve végigvonszolja az utcán – az áldozatok maradványait kitakarták. A háborúk brutalitásának egyfajta jelképévé vált 1993-as eseményeknek külön jelentőséget adott, hogy nem kis részben a televízióban bemutatott képek brutalitása által sokkolt közhangulat nyomására Bill Clinton kormánya kivonta csapatait a kelet-afrikai országból. A hírszerkesztőkre így aztán ezúttal is nagy felelősség hárult, azt azonban még így is nehéz felmérni, hogy a fallúdzsai felvételek valójában milyen hatással lesznek a közvélemény hangulatára.
A Fehér Ház ugyanakkor leszögezte, hogy a történtek nem tántorítják el az Egyesült Államokat az iraki küldetéstől. John McCain republikánus szenátor a CBS televízióban úgy nyilatkozott: Irak és Szomália között lényeges különbség, hogy az afrikai ország nem jelentett veszélyt az amerikai nemzetbiztonságra nézve. A kivonulás Irakból sokkal körülményesebb lenne, polgárháborúhoz vezetne, s a közép-keleti ország terrorszervezetek új bázisává válna.
Ugyanakkor talán épp a kudarc megismétlődésének rémképével magyarázható, hogy amerikai oldalról máris kemény hangon ígértek elégtételt a merényletért. Paul Bremer, Irak amerikai polgári kormányzója úgy vélte, „a szerdai eseménysorozat az emberi méltóság és a barbárság közt zajló küzdelem drámai példája volt”. Egy amerikai hírügynökségi jelentés szerint viszont elszántság uralkodik Fallúdzsa lakosságának körében is, hogy szembeszegülnek az amerikai csapatokkal, ha büntetőakció indul a város ellen. Az eseményekre tekintettel elhalasztották az Irak újjáépítésében részt vevő cégek nagy hírveréssel beharangozott vásárának megtartását, noha Washington azt reméli, hogy ha beindul Irakban a gazdasági növekedés, a fegyveres ellenállók elszigetelődnek, s a lakosság megvonja tőlük minden támogatását.
Helen Clark új-zélandi kormányfő mindeközben bejelentette: szeptemberben, megbízatásuk lejártakor visszahívják Irakban állomásozó hatvan műszaki katonájukat. Dél-Korea viszont 3600 fős egységet küld a közel-keleti országba, amely az ország északi kurd régióban állomásozik majd – közölte pénteken a szöuli védelmi minisztérium.
Magyar segély Irakba
Megérkezett Irakba a magyar kormány 27 millió forint értékű, egészségügyi felszerelést tartalmazó segélyszállítmánya – hangzott el egy tegnapi sajtótájékoztatón, amelyet a Vöröskereszt nemzetközi bizottságának képviselője közösen rendezett a Külügyminisztériummal és a Magyar Vöröskereszttel. Patrick Zahnd, a szervezet regionális küldöttségvezetője egyúttal elismerését fejezte ki a magyar népnek, amiért ilyen módon is segíti a bajba jutott iraki embereket. Szót ejtett arról, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt számtalan nehézséggel küzd Irakban – ezek sorában külön megemlítette a szervezet munkatársai elleni nagyszabású támadásokat –, mégis folytatja munkáját. A küldöttségvezető emlékeztetett arra, hogy a szervezet már 1980 óta tevékenykedik az ázsiai országban, az iraki–iráni, majd az Öböl-háborúk idején is folyamatosan dolgoztak, próbálták segíteni a rászorulókat. Szaddám Huszein bukása után azonban mindent újra kellett kezdenünk – tette hozzá Patrick Zahnd.
A sajtótájékoztatón kiderült, hogy a Magyar Vöröskereszt által összeállított szállítmány már tavaly június közepén megérkezett a szervezet jordániai központjába, a biztonsági helyzet romlása és a Vöröskereszt munkatársai elleni támadások miatt csak most tudták eljuttatni az adományt rendeltetési helyére. A mintegy 7500 kilogramm súlyú segélyadomány részeként a szervezet 100 kórházi ágyat, 100 matracot és matrachuzatot, 120 tolószéket, 25 doboz kórházi ágyneműt és 40 doboz orvosi kesztyűt szállított Irakba.
