Az üldözésekre emlékeztek a Krímben

Több ezer ember részvételével tartott gyászgyűlésekkel emlékeztek meg a minap az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget városaiban a tatárok erőszakos kitelepítésének 60. évfordulójáról. Az autonóm köztársaság fővárosában mintegy 30 ezren gyűltek össze, hogy fejet hajtsanak a deportálások áldozatai előtt, és felhívják a hatalom figyelmét a mintegy 260 ezer visszatelepülő súlyos problémáira. A követelések között fogalmazódott meg a krími tatárok autonómiája létrehozása is.
A krími tatárok abban bíznak, hogy már a közeljövőben nem május 18., az erőszakos kitelepítések kezdetének napja lesz számukra a legemlékezetesebb nap, hanem az, amelyiken visszakapják nemzetiségi jogaikat és nemzeti autonómiájukat, jelentette ki Musztafa Dzsemiljev a szimferopoli nagygyűlésen. A krími tatárok medzsliszének elnöke az ukrán hatalommal szembeni legfontosabb követelésként említette anyanyelvük hivatalossá tételét a Krímen, a tatárok részvételének a biztosítását a képviselői testületekben és a végrehajtó hatalmi szervekben, valamint az igazságszolgáltatásban. Dzsemiljev követelésként fogalmazta meg a földek igazságos szétosztását, hiszen eddig a helyi hatalom minden lehetőt elkövetett azért, hogy a visszatelepülő deportáltakat megfossza a földhöz való a joguktól. Nem hagyta szó nélkül azt sem, hogy az ukrán parlament a napokban mondott nemet arra a törvénytervezetre, amely a deportált személyek jogainak nemzetiség alapon történő visszaállítását emelte volna törvényerőre.
A hazaárulással megvádolt krími tatárok kitelepítését az NKVD hírhedt vezetőjének, Lavrentyij Berijának a javaslatára Sztálin rendelte el 1944. május 11-én és május 18-tól kezdődően három nap leforgása alatt több mint 188 ezer embert, főképpen asszonyokat, gyermekeket és öregeket zsúfoltak be a tehervagonokba, hogy Közép-Ázsiába szállítsák őket. Ezzel egy időben leszerelték a fronton harcoló krími tatárokat is, akiket kényszermunkára száműztek. Néhány hét elteltével hasonló sorsra jutottak az ugyancsak a Krímben élő örmények, bolgárok, görögök, törökök, kurdok és cigányok is. A háború alatt összesen 300 ezer embert, köztük 200 ezer krími tatárt telepítettek ki a félszigetről. Csaknem negyven százalékuk nem élte túl a megpróbáltatásokat.