Fenyegető vallási szélsőségek

Németországot mindeddig nem érte terrortámadás. Ennek ellenére vitathatatlan, hogy a köztársaság nem érezheti magát biztonságban. Erre utal a német felderítőszervek munkáját összefogó Alkotmányvédő Hivatal legújabb jelentése. Elsősorban az országban élő nagy számú iszlám közösség jelent e szempontból biztonsági kockázatot.

Otto Schily szövetségi belügyminiszter igyekszik még a látszatát is elkerülni annak, hogy pánikot keltsen, ugyanakkor viszont nem hallgathatja el, megháromszorozódott a politikai motivációra visszavezethető bűncselekmények száma, mindenekelőtt radikális muzulmán szervezetek részéről. Az országban élő több mint hétmillió külföldi közül az Alkotmányvédő Hivatal 57 ezret minősít radikálisnak. A huszonnégy iszlám szervezet tagjainak legnagyobb része török származású, mindössze háromezren jönnek arab államokból.
Történelmi mércével mérve igen rövid idő alatt átalakult a nem német születésű szélsőséges erők struktúrája, a hagyományos jobb- és baloldal okozta gondokat a vallási extrémizmusból fakadó problémák váltották fel, és e jelenség a jövőben csak fokozódni fog. A fenyegető új helyzet felett csak akkor lehet megfelelő módon úrrá lenni, ha az ország biztonsági szervei feladják eddigi föderalista kiváltságaikat, és közösen igyekeznek célhoz érni. Az információk központi regisztrálását követeli a belügyi tárca és maga mögött érezheti mind a rendőrök szakszervezetének, mind a nyomozók országos szövetségének a támogatását.
Az iszlám terroristák számtalan alkalommal pihenőhelyként választják Németországot, a konspiratívan működő hálózat pedig igyekszik elkendőzni aktivitásait, a polgároknak garantált vallásszabadság nyújtotta lehetőségek kihasználásával terjeszti radikális ideológiáját. E „forradalmi exporttevékenységet” több arab ország hathatósan támogatja. A német biztonsági szervek elsősorban Iránra és Szaúd-Arábiára utalnak. Az Alkotmányvédő Hivatal jelentésében azonban Rijád szerepét nem említik, a két kormány igyekszik a problémamentesség benyomását kelteni, holott a nyomozók – nyilvánosságra nem hozott – meglátása szerint, a szinte kimeríthetetlen olajtartalékokkal rendelkező ország félállami alapítványai, diplomáciai tisztségviselői és magánszemélyei rendszeresen pénzelik az erőszakra hajlamos iszlám szervezeteket, olajdollárjaikkal lehetővé teszik újabb mecsetek építését, ahol azután radikális prédikátorok szítják a fanatizmust.
„Hosszú éveken keresztül túlságosan toleránsak voltunk velük szemben” – hangoztatta a belügyminisztérium egyik magas rangú alkalmazottja, miután tavaly egy szaúd-arábiai diplomatáról kiderült, hogy terroristának számító sejtet támogatott. Német sajtóértesülések szerint ugyancsak a sivatagi királyság pénzéből épültek azok a spanyol mecsetek, amelyeket a Madridban elkövetett merénylet tettesei látogattak.