Amint arról laptársunk beszámolt, a Postabank Rt.-t megvásárló osztrák Erste Bank tárgyal az MP Rt. vezetőivel, hogy a jövőben a bank vagy a hitelintézet és az állami társaság közös cége átvenné a postától a pénzforgalmi tevékenységet, vagy annak részét. Kalmár István szerint ez maga az MP Rt. privatizációja. A korábbi elnök-vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy még a 2002-es kormányváltás előtt Bokros Lajos expénzügyminiszter vetette fel a posta privatizációját. Mivel ezt ellenezte az akkori vezetés, komoly támadásoknak voltak kitéve – tette hozzá Kalmár. A kormányváltás után eladták a posta bankját, a közelmúltban pedig ismét előtérbe került a posta privatizációja.
*
Módosították a postatörvényt, aminek egyik lényeges pontja éppen az, hogy a pénzforgalmat nemcsak a posta végezheti. Abban az esetben, ha a posta közös társaságot alapítana az Erstével, nem lenne arra biztosíték, hogy az ott megtermelt jövedelmet a vállalat visszakapja. Ez a lépés a létszám leépítésével járna együtt, másrészt viszont a pénzforgalmi tevékenység nélkül teljesen elértéktelenedő Magyar Posta szabad prédává válna, akár az osztrák pénzintézet is olcsón megszerezhetné.
A pénzforgalmi tevékenységből származik jelenleg a posta árbevételének az egyharmada. Ha ez a lehetőség megszűnne, évente negyvenmilliárd forinttal lenne kevesebb árbevétele a cégnek, a jelenleg nyereséges vállalat állami dotációra szorulna. Az MP Rt. évente 4500 milliárd forint összegű pénzforgalmi tevékenységet bonyolít, ebből az utalványforgalom mintegy 1500, a készpénz-átutalási megbízás 2000, a takarékforgalom pedig 1000 milliárd forintot tesz ki, a posta többek között a vele szerződésben lévő bankok készpénzellátását is biztosítja.
Kalmár István szerint a kormányváltás óta fokozatosan számolják fel az MP Rt. tevékenységeit. Értékesítették a posta bankját, az elektronikus közbeszerzési rendszert, felszámolták a posta tulajdonában levő személyhívó frekvenciát, illetve a Tetra néven ismertté vált készenléti kommunikációs rendszer felépítésére alapított céget.
Ez utóbbi azóta sem megoldott, hiszen a kormány még nem döntött a digitális rádiótávközlő rendszer kiépítéséről. Lapunk megkereste az ÁPV Rt.-t, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot, ám nem kívántak a postáról nyilatkozni. Az MP Rt.-nél közölték: az együttműködés lehetséges formáiról folynak a tárgyalások, azok lezártáig szintén nem nyilatkoznak.

Ilyen volt az idei matekérettségi a tanár szemével