Műsörök lepik el a hazai boltok polcait

Még nem is sikerült száműzni boltjaink hűtőpolcairól a tehéntartók többségének alapos fejfájást okozó, jóindulatúan csak reggeli italnak elnevezett műtejkészítményeket, máris az élelmiszeripar egy újabb remeke, a műsör borzolja a többre érdemes vásárlók idegeit.

Természetesen mondani sem kell, mint ahogy a „műtej”, úgy a „műsör” elnevezés sem a gyártóktól származik. A klasszikus söröket erjesztő szakemberek szerint azonban az említett nedűk nem érdemelnek más minősítést. Így az sem véletlen, hogy az alacsony alkoholtartalmú, s többnyire komlókivonatból készült italokra – mindennapi rítusainkhoz igazodva – az „esti ital” gúnynevet illesztették egyesek.
*
Az összelapítható dobozban kínált műsöröket ráadásul nyugatról, többnyire Németországból száműzték a folyékony kenyérre éhes Kelet-Közép-Európába, így aztán nemcsak a sörkedvelők, hanem a hazai ipar szereplői is megisszák a levét az „esti ital” térhódításának.
Németországban egy-egy ilyen dobozos sörért akár három-négy eurót, ezer forintot is elkérhetnek, holott egy korsó frissen csapolt sör ennél akár 30-40 százalékkal olcsóbban is megkapható, például a müncheni Kaufinger Strasse valamelyik jellegzetes kocsmájában.
Magyarországon a német dobozos sörök a kinti ár akár tizedéért is forgalmazhatók – vagyis jó 50 forinttal olcsóbban, mint egy átlagos üveges sör –, aminek oka jórészt a környezetvédelmi díj kinti bevezetése. „Német dobozos sör csak 100 forint!” – olvasható az üzletek többségében, kérdés azonban, más úton nem fizetünk-e súlyos árat az olcsó „habos örömért”. Nyilván nem véletlen, hogy az EU országai arra kényszerítették sörgyártóikat, az egykori szögesdrót másik oldalán kereskedjenek portékáikkal. Brüszszelben nagyon jól tudják, hogy a nem kevés pénzt igénylő hulladékgazdálkodás leghatékonyabb módszere a hulladékképzés megelőzése.
Egy kimutatás szerint a magyar fogyasztáson belül a dobozos sör aránya körülbelül tízszázalékos, így még elviselhető terhet jelent, de ha az olcsó német dobozos sörök miatt ez az arány emelkedik, akkor a végül így is, úgy is a lakosságra kényszerített költség több tíz milliárdos tétellé emelkedhet. A helyzetet bonyolítja, hogy számos kelet-európai sörgyárra már rátették a kezüket a nyugati befektetők, így az egyre kevesebb haszon, amit a klasszikus üveges sörök gyártása termel, sem feltétlenül marad magyar kézben. A tíz új ország csatlakozását követően újabb pofon is érheti a magyar söripart, hiszen szakértők szerint egyre több jó minőségű cseh és olcsó szlovák sör is elárasztja majd piacot.