A számok azt mutatják, hogy 2022-ben a koronavírus-járvány lecsengésével és a munkavállalók egy részének munkahelyekre történő visszatérésével a 2020-as értékhez képest is mérséklődött a távmunkában dolgozók aránya, a foglalkoztatottak mindösszesen 7,3 százalékát jellemezte 2023-ban. A férfiak 7,6, a nők hét százaléka dolgozott távmunkában, folytatva a pandémia előtti időszak tendenciáját, ahol a férfiak nagyobb arányt képviselnek ebben az atipikus foglalkoztatási formában.
Jellemzően a szolgáltatószektorban van lehetőség az ilyen formájú munkavégzésre, ezen belül is 2023-ban az információ és kommunikáció, a tudományos és műszaki tevékenység és a pénzügyi szolgáltatás területén dolgoztak legnagyobb arányban távmunkában. Azon munkáltatók egy részénél, ahol ez a munkavégzési forma hatékonynak mutatkozott, a korábbinál nagyobb arányú igénybevétele tartósnak bizonyult, de általánosságban elmondható, hogy 2023-ban sem ment vissza a járvány előtti szintre.
Ennyien dolgoznak Európában távmunkában
A KSH kitér arra is, hogy az Európai Unió nem közöl adatot kifejezetten a távmunkás munkavégzésre, hanem együttesen publikál minden otthoni munkavégzési formáról, beleértve azokat is, akiknek a munkája nem feltételez számítógép-használatot. Így például ide tartoznak azok is, akik varrással foglalkoznak. A rendszeresen vagy alkalmanként otthonról dolgozók aránya 2019-hez, az utolsó járvány előtti évhez képest jelentősen nőtt az unió egészére nézve is, 15-ről 21 százalékra 2020-ban, majd 2021-ben 24 százalékra ugrott. Ahogy Magyarországon, úgy itt is visszaesés történt, 2022-ben 23, 2023-ban 22 százalék volt a mutató értéke.
Érdekes, hogy 2023-ban Hollandiában a munkavállalók több mint fele végezte otthonról (is) a munkáját (52 százalék), őket követte Svédország 46 százalékkal. A legkisebb arányban továbbra is Bulgáriában és Romániában nyilatkoztak úgy a munkavállalók, hogy otthoni munkavégzést is folytattak, mindössze a foglalkoztatottak 2,9, illetve 3,3 százaléka, amely jelentős mértékű csökkenés az előző évi adatokhoz képest (4,5 és 4,3 százalék).
Magyarországon a ráta értéke egyik évben sem haladta meg az uniós átlagot, 2019-ben még 4,6 százalék volt, majd a járvány hatására 2020-ban 11, 2021-ben 14 százalékra nőtt, ám 2023-ra 8,8 százalékra mérséklődött.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!