A szocialistákhoz közel állónak tartott Leisztinger Tamás nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó két cég, az Eravis Rt. és az Arago Rt. ma már többségi tulajdonosa a budai XI. kerületi önkormányzat által alapított Öböl Kft.-nek, amelybe az elmúlt év végén apportálták be az önkormányzati tulajdonú Duna-parti ingatlanokat.
A cégiratok tanúsága szerint az Öböl Kft.-t 867 millió forint törzstőkével hozták létre tavaly december végén, amiből egymillió forint volt a készpénz, a többi pedig az önkormányzat által 866 millió forint könyv szerinti értéken apportált ingatlanvagyon. A cégbíróság 2004. január végén az Öböl Kft. törzstőkéjét 1,567 milliárd forintra jegyezte be, a cégiratok szerint a törzstőkeemelést egy újabb ingatlanapporttal, a Buda Hold önkormányzati tulajdonú kft. 700 millió forint értékű ingatlanvagyonával hajtották végre.
Balás-Piri László, a kerületi Fidesz-frakció vezetője nem tud arról, hogy a társaságba bevitt ingatlanvagyont értékbecslő céggel felértékeltették volna az apportálás előtt. Ennek véleménye szerint azért sem volt értelme, mert nincs még egy ilyen nyolchektáros Duna-parti ingatlanvagyon, amit a közelmúltban értékesítettek volna. A képviselő szerint az ingatlan értéke szó szerint „felbecsülhetetlen”. A Jobbik Magyarországért Mozgalom kerületi képviselője, Tasnádi András azt állítja, hogy volt vagyonértékelés, még ha ennek eredményét a Jobbik vitatja is. Tasnádi szerint is felbecsülhetetlen az ingatlanegyüttes értéke, ezért meg kellett volna pályáztatni a befektetés lehetőségét, és akkor a piac határozta volna meg az önkormányzati ingatlanvagyon valódi értékét. Tasnádi elmondta, hogy az Öböl Kft.-be bevitt ingatlanvagyon ügyére a Jobbik már tavaly felhívta a köz figyelmét, ám akkor ez nem érdekelt senkit.
A Jobbik képviselői egyébként tartózkodtak a Lágymányosi-öböl ingatlanfejlesztéséről szóló határozati javaslatok megszavazásakor, ennek ellenére az Öböl Kft. felügyelőbizottságába Tasnádi András is beült Balás-Piri László mellé, mondván, céljuk a cég tevékenységének ellenőrzése és az, hogy az önkormányzati érdekeket képviseljék.
A képviselő-testület döntése alapján (az ellenzéki Fidesz és MDF támogatása és a Jobbik tartózkodása mellett) az Öböl Kft.-ben előbb az Eravis szállodacég emelt tőkét, éppen 1,567 milliárd forint értékben, mint amennyi a cég törzstőkéje volt korábban. Ezzel az Eravis 50 százalékos tulajdonossá vált a cégben. A cég két ügyvezetőt választott Zala László és Szalay Zoltán személyében. A 2004. március 1-jén kelt társasági szerződés szerint „Kívülálló személyre csak adásvételi szerződéssel ruházható át üzletrész.” Ezért is okozott némi meglepetést a kerületi önkormányzat ellenzéki soraiban, hogy 2004. április 20-án az Öböl Kft. „taggyűlésén 500 000 000 Ft névértékű üzletrész kibocsátását határozta el” a társaság, amelyet az Arago Befektetési Holding részére eladott.
A taggyűlésen az önkormányzatot Molnár Gyula MSZP-s polgármester képviselte. Azt nem tudni, milyen testületi felhatalmazással, ugyanis Palás-Piri László lapunknak arról számolt be: rosszul esett neki, hogy miközben ők az önkormányzat ellenőrző szerepkörét látják el az Öböl Kft. felügyelőbizottságában, az Arago belépéséről a társaságba elfelejtették őket tájékoztatni, arról csak utólag, a sajtóból értesültek. Ebből pedig az következik, hogy testületi döntés nem előzte meg az Arago üzletrész-tulajdonossá válását, vagyis a polgármesternek erre nem volt testületi felhatalmazása. Az Arago félmilliárd forint készpénz „szolgáltatásával a társaságban tőkét emelt”, így vált üzletrész-tulajdonossá. A 2004. április 20-án kelt társasági szerződés szerint az Öböl Kft. törzstőkéje ekkor 3,633 milliárd forint, amely 2,068 milliárd pénzbeli betétből és 1,566 ingatlanvagyonból áll.
Ez azért érdekes, mert ezzel szemben Balás-Piri László azt állítja, hogy nincs már kétmilliárd forint készpénz a cégben, ugyanis még az Arago belépése előtt az Öböl Kft. a saját ingatlanjai mellett fekvő ingatlanokból is bevásárolt 8-10 hektárnyit, méghozzá éppen az Arago Rt.-től, 1,2 milliárd forint értékben. Vagyis lényegében „ingatlanegyesítés” történt az Öböl Kft.-ben. Információink szerint ez az önkormányzati ingatlanokkal szomszédos telekegyüttes, amit Leisztingerék a Budapesti Hőerőmű Rt. francia tulajdonosától vásároltak meg korábban. (Arról most ne essék szó, hogy a hőerőmű privatizációja előtt miért nem lehetett az erőmű szomszédságában lévő értékes ingatlanokat kivonni a cég vagyonából.)
Vélhetőleg így is lehet nevezni a tranzakciót, aminek az eredménye az lett, hogy 43 százalékos kisebbségi tulajdonossá vált az önkormányzat, vagyis a Leisztinger-érdekeltségű cégek immár 57 százalékos többségi tulajdonosi pozícióba kerültek.
Miután az április 20-i taggyűlésen az Eravis igazgatóságának elnöke, Gránicz János és Molnár Gyula polgármester „egyhangú határozattal elfogadták” az Arago belépését a társaságba, még sort kerítettek arra is, hogy meghallgassák Zala László levezető elnök beszámolóját az „Öböl-beruházás területén lévő ingatlanok bérlőivel, illetve jogcím nélküli használóival kapcsolatos tényekről”. Eszerint a területen jelenleg három lakott ingatlan található, amelyeket ki kell üríteni.
Molnár Gyula polgármester felajánlotta, hogy „tekintettel arra, hogy a fenti ingatlanokat az önkormányzat apportként szolgáltatta”, ha a bérlőkkel nem sikerül készpénzben történő megváltással megállapodni, akkor „az önkormányzat a bérlők elhelyezésére lakást biztosít”. A polgármester ötmillió forintot kért az Eravis–Arago-többségű társaságtól a bérlők elhelyezésének finanszírozására.
És a taggyűlés „felhatalmazta” a XI. kerületi önkormányzatot a „bérlőkkel történő megállapodásra”. Erre „maximum” ötmillió forintot biztosított. És még egy fontos dologra „kérték fel” a polgármestert, arra, hogy az Öböl Kft. költségén az önkormányzat rendelje meg az Öböl-beruházás II. ütemének KSZT (kerületi szabályozási terv) módosítását. Az ilyen szabályozási tervek szabják meg, hogy hova mi épülhet, milyen lehet a beépítési százalék, milyen magas épületeket lehet felhúzni, mennyi zöld felület marad stb.
Lakos Imre SZDSZ-es kerületi alpolgármester („másodállásban” szintén kerületi érdekérvényesítő az Öböl Kft. felügyelőbizottságában) laptársunk kérdésére igyekezett eloszlatni a Kopaszi-gát aragós jövőjével kapcsolatban időről időre felbukkanó aggodalmakat. Lakos szerint „nem épül be a Kopaszi-gát” és „nem veszik el a kerület és a főváros lakosságától”. Szerinte Közép-Európa legnagyobb és legszebb városfejlesztési akcióját hajtják végre. A szabályozási tervet (vagyis a módosítását – a szerk.) Lakos szerint hamarosan elfogadják, és kiírják a tervpályázatot. Lakos szabadidőparkot és pihenőparkot ígér, és váltig állítja, „szó sincs arról, hogy a zöld területek csorbulnának”. Az önkormányzat célja ugyanis az, hogy a főváros legkedveltebb területévé varázsolja a Lágymányosi-öböl környékét.
Kiss József, a kerületi önkormányzat MDF-es képviselője is örömmel és nagy megelégedettséggel számolt be a Lágymányosi-öböl megújulásáról. Több mint egy évtizedes önkormányzati munkájának gyümölcseként értékeli azt, hogy a Kopaszi-gát környéki zöldövezetben – a lakosság érdekét szem előtt tartva – megvalósíthatják mindazt, amit a 90-es évek elején megálmodtak.
Domonkos Csaba, a XI. kerületi önkormányzat sajtófelelőse megerősítette a képviselők által elmondottakat: „ez egy olyan ügy, amelyben semmi nézetkülönbség nem volt, a testület nagy többséggel szavazott meg minden döntést”. Domonkos elmondta azt is, hogy volt ingatlanbecslés egy, a kerületi önkormányzatnak korábban is dolgozó, „független” szakértő cég értékelte fel az ingatlanokat, ám a cég nevét – többszöri próbálkozásunk ellenére – sem volt hajlandó elárulni. Arra a kérdésünkre, hogy a képviselő-testület megszavazta-e az Arago belépését az Öböl Kft.-be, Domonkos Csaba elmondta, hogy az Arago üzletrészvásárlása a cég alapító okiratának megfelelően történt.
Arra a kérésünkre, hogy melyik testületi határozat szól arról, hogy az önkormányzat lemondott az Arago-féle üzletrész – alapító okiratban rögzített – elővásárlási jogáról, a sajtófőnök türelmet kért, és azt ígérte, segít abban, hogy Molnár Gyula polgármesterrel telefonon tisztázhassuk a homályos pontokat. Arról is tájékoztatott, hogy az önkormányzatnál jelenleg vizsgálják, az üggyel kapcsolatos testületi határozatok közül melyek azok, amelyek nyilvánosak és lapunk rendelkezésére bocsáthatók.
Leisztinger Tamás a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: vigalmi negyedet akarnak kialakítani a Lágymányosi-öbölben, ám még véletlenül se gondoljunk a vigalmi negyed kapcsán holmi türelmi zónára. Miután eloszlattuk kételyeit, hogy mi ilyenre álmunkban sem mernénk gondolni, Leisztinger kifejtette, hogy egy olyan szórakoztató és kulturális negyedre gondoltak, amelyben aquapark, vízi színház, strand, sportpályák, éttermek kapnának helyet kikötőkkel és különböző vízi sportolási lehetőségekkel.
Az Arago-cégcsoport fő tulajdonosa a rendezési terv módosításával vélhetőleg együtt járó megnövelt beépítési százalékra vonatkozó kérdésünkre azt mondta, nem akarja lebetonozni a területet. Leisztinger Tamástól megtudtuk, hogy a vízfelületen kívül immár 26 hektárnyi összefüggő terület van az Öböl Kft. tulajdonában, az önkormányzati ingatlanokkal szomszédos telkeket a cégcsoport biztosította a kft. számára, illetve az Öböl Kft. vásárolta fel azokat.
Arra, hogy pontosan milyen ingatlanberuházás valósul majd meg, Leisztinger Tamás még nem tudott konkrét választ adni, jelenleg ott tartanak, hogy tizenkét meghívott hazai tervezőcégtől várják, hogy elkészítsék koncepcióikat, amelyből neves szakemberekből álló zsűri választja majd ki a legjobbat a Lágymányosi-öbölre. Csak ezután írják majd ki a tervpályázatokat.
Orbán Viktor
Rejtélyes üzenetet osztott meg Orbán Viktor
