Északír kezdeményezésre jött létre a pedagógiai program eleinte azért, hogy a szigetország tanárai minél több tapasztalatot gyűjtsenek össze az idegennyelv-oktatással kapcsolatban, hiszen Nagy-Britanniának ezen a téren nincsenek hagyományai. Azóta az írekhez svéd, olasz, spanyol, francia és magyar iskolák is csatlakoztak. A részt vevő gyerekeknek – oktatóik segítségével – negyedévenként más és más feladatot kell megoldaniuk anyanyelvükön, illetve angolul és németül. A legjobb munkákat minden országba elküldik és kiállításokat rendeznek belőlük, így a nebulók játékos formában hasznos információkat szerezhetnek uniós társaik életéről.
A kezdeményezés rövid ismertetőjéből kiderül, hogy a tevékenységnek két fontos eleme van: a hatékony idegennyelv-oktatás és a informatikai ismeretek bővítése. A tapasztalatok szerint mindez jó lehetőséget nyújt a gyerekek önkifejezési kézségének fejlesztésére, lelkesítőleg hat nyelvi fejlődésükre és bővíti ismereteiket is. A pályázat támogatja, hogy a hátrányos helyzetű általános iskolások is megismerhessék más országok kultúráját, és külföldi diákokkal dolgozzanak együtt.
– Az első évben az alsósok legszűkebb környezetüket, iskolájukat és családjukat mutatták be európai társaiknak. Ezt követően tágult a kör, és a természeti értékek és gazdasági ismeretek kerültek előtérbe – tájékoztatott Michalczky Katalin angoltanár, a program egyik szervezője. Hozzátette: a harmadik év adja talán a legizgalmasabb feladatot, mivel az eddig megszerzett tudásra építve, minden ország a saját kulturális kincseit, értékeit mutatja be a partneriskoláknak.
– Hosszú távú eredményként szeretnénk elérni, hogy a tanulók jobban megismerjék az Európai Unió tagországait, és a külföldi diákok is jobban tudatában legyenek a magyar értékeknek – véli Uhrinyiné Hajdú Etelka német szakos tanár. Elképzeléseik szerint így talán könnyebben kialakulna egy magát több nyelven kifejezni és megvalósítani tudó fiatalság, akik egyenrangú tagjai lesznek egy közös Európának. Olyanok, akik „ismerik saját értékeiket, képességeiket, és megfelelően tudják képviselni majd saját érdekeiket”. Fontos – állítják a pedagógusok –, hogy a következő nemzedék tagjai találják meg helyüket az egyesülő kontinensen. Legyenek büszkék magyarságukra, védjék nemzeti értékeiket és kultúrájukat – fogalmaznak.
– Például a családfa elkészítése kiváló lehetőséget kínált arra, hogy jobban megismerhessék múltjukat, őseiket, a családok felépítését és az előző generációk foglalkozását – sorolja Hajdú Etelka tanárnő, majd hozzáteszi: ezek a feladatok arra ösztönzik a tanulókat, hogy minél többet tudjanak meg környezetükről, és elemző szemmel vizsgálódva járjanak a hétköznapok során.
A zsámbéki Zichy Miklós Általános Iskola pedagógusainak egyöntetű véleménye szerint a feladatok segítségével a gyerekek szemlélete tágul, változik, és több hasznos nemzetközi kapcsolat is kialakult már, melyek révén sokkal könnyebben tanulják az idegen nyelveket. Intézményükben – mint mondják – láthatóan megnőtt az angol-, francia- és németórák iránti érdeklődés, sőt a programban szereplő országokról is sokat bővült a gyerekek ismeretanyaga. A tanárok fontosnak tartják azt is, hogy a kevésbé elterjedt nyelvekkel (svéd, finn, olasz, spanyol–baszk) testközelből megismerkedhetnek diákjaik.
A négynapos rendezvényen a házigazdák bemutatták vendégeiknek a térség kulturális nevezetességeit, együtt kirándultak, és az óvodától az főiskoláig ízelítőt adtak a tanintézmények hétköznapi életéből, majd az oktatók munkaértekezleten vitatták meg tapasztalataikat. A jövő évi találkozókat Svédországban és Olaszországban rendezik.
Kiss Gy. Csaba, a mintaadó önazonos polgár
