A legbefolyásosabb tényezővé léptek elő az üzleti, gazdasági kötődésű csoportok az MSZP-ben, a második helyre kerültek a technokraták, és a lista végére csúsztak vissza a mozgalmi kötődésű személyek – jelentette ki Andor László közgazdász a Politikatörténeti Alapítvány tegnapi konferenciáján. Mindez erős kontrasztot mutat a párt 2000-ben megfogalmazott programjával, amely szerint az MSZP-nek baloldali kötődésű néppárttá kell válnia. Mindenki tudja, hogy a Fidesznek van már munkástagozata, munkáspolitikusa, viszont azon már gondolkozni kell, hogy ki a felelős ezért a területért a szocialistáknál – mondta Andor.
Andor László szerint a párt szerkezetére, szociológiájára kellene összpontosítani. Úgy vélte, a legsúlyosabb probléma az ifjúság helyzete, megszólítása. Tervek vannak a baloldali gondolkodás terjesztésére, baloldali mozgalmak generálására a fiatalok között, ám a gyakorlatban nem nagyon tapasztalni ilyesmit. Álmegoldásnak nevezte az MSZP fiatalok számára biztosított kvótáit, mert szerinte ez a „kontraproduktív” módszer nem helyettesíti az ifjúsági mozgalmat.
Dessewffy Tibor szociológus amellett kardoskodott, hogy nem választás volt múlt hét vasárnap Magyarországon, mert az nem érintette a hatalmi viszonyokat. A „nemválasztási” kudarcot azzal magyarázta, hogy az MSZP-nek identitásproblémája van, nem tud választ adni a „ki vagyok én?” kérdésre, illetve arra, hogy mit jelent a baloldaliság. A pártnak csak negatív énképe van, amellyel a „démonizált” politikai ellenfél áll szemben. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: ez nem nagyon fedi a valóságot, hiszen a fasisztának és raszszistának nevezett Fidesz Járóka Líviát a biztos befutó nyolcadik helyen indította az európai listáján, míg az MSZP 18. helyet ajánlotta fel roma politikusának. Dessewffy szerint az isten-, illetve messiásvárás nem fog működni, a megújulást felülről nem lehet levezényelni, mozgalomra van szükség.
Ripp Zoltán történész szerint jó esély van arra, hogy az MSZP 2006-ban is elveszíti a választásokat, mert jelenleg stratégia nélkül politizál. Úgy vélte: a 2002-es választásokat követő „Medgyessy-párt” stratégiájának elemei többek között a nemzeti közép politikája és a jóléti rendszerváltás volt. Ez azonban 2003 közepén kezdett rogyadozni, kialakult az a kép, hogy a kormány inkompetens, a párt pedig impotens. A negatív tendenciák között említette az MSZP „elfideszesedését”.
– Nem értem, miért jó az MSZP-nek, hogy egy „pót-Rogán” (Zuschlag János) villog, és hogy a miniszterelnök keresztény–nemzeti retorikát használ – mondta. – A fiatalok szocializációja teljesen tévúton jár a pártban, egy felkészületlen fiatal könnyen tud karriert csinálni, különösen, ha nő, és három nyelven beszél – vélte. Katasztrofálisnak ítélte a politikai újságírás helyzetét; „akármekkora baromságot el lehet mondani egy sajtótájékoztatón vagy interjúban” – mondta.
Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója szerint a konferenciára (amelyen mások mellett megjelent Szili Katalin házelnök, az MSZP elnökhelyettese, Szekeres Imre pártalelnök és Lendvai Ildikó frakcióvezető) azért volt szükség, hogy a párttól „nem túl távol álló” értelmiség üzenjen a pártvezetésnek. Kifejezetten károsnak, „ideológiai önmegtévesztésnek” nevezte a nemzeti közép politikáját. A kormányról szólva megjegyezte: aktuális politikai feszültségeket hosszú távú ígérettel próbál megoldani, amelyeket aztán nem tud teljesíteni. Példaként az euró 2008-as bevezetését hozta fel. Úgy vélte, az igazságosság jegyében azt kellett volna képviselni, hogy az átalakulás során szerzett jövedelmek nem örökre szólnak. Szerinte az MSZP azért nem működik, mert a pártvezetésnek egzisztenciálisan szüksége van a többszörös biztosításra.
Kiss Gy Csaba
Kiss Gy. Csaba, a mintaadó önazonos polgár
