A statisztikai hivatal
legfrissebb jelentésébõl precízen kiszámolható, hogy ebben az évben
január és május hónapok között 0,4 százalékkal javult az átlagpolgár
életszínvonala a tavalyi év azonos idõszakához képest.
Ez az összeg pontosan 365 forint 20 fillér volt. Öt hónap alatt tehát
365,20 forinttal gyarapodtunk egy évvel ezelõtti helyzetünkhöz viszonyítva,
ami azt jelenti, hogy az életszínvonal havonta 73,04 forinttal
emelkedett 2004-ben. Elsõ hallásra ijesztõen kis összeg ez,
egy kiló kenyér árát sem fedezi, de mint tudjuk, sok kicsi sokra
megy, úgyhogy ha így folytatjuk hangyaszorgalommal, 8,33 év, azaz
száz hónap alatt akár 7304 forinttal is gazdagabbak lehetünk.
Persze a keresetek, természetüktõl fogva nem lineárisan emelkednek,
mi több: az emelkedésük sem törvényszerû, úgyhogy az itt
közzétett rövidke számítást nem lehet többnek tekinteni, mint egy
statikus képet a hazai bérpolitika elsõ öthavi manifesztációjáról.
Ha tovább boncolgatjuk a kérdést, még siralmasabb képet kapunk,
kiderül ugyanis, hogy a kormányzó pártok a sokat hangoztatott
adócsökkentés helyett növelték a bérbõl és keresetbõl élõk
elvonásait, tehát emelkedett az általános adószint. A tavalyi év elsõ
öt hónapjához képest 2004 elsõ öt hónapjában ugyanis – a Központi
Statisztikai Hivatal számadatai szerint – 8,6 százalékkal
emelkedtek átlagosan a bruttó nominális átlagkeresetek, s mindössze
7,4 százalékkal a nettó átlagkeresetek. Az eltérést a bruttó és
a nettósított átlagkereset-növekmény között az államkasszában
kell keresni, a két tétel közötti különbség az elvonások értékét adja
meg. Ez egészen pontosan 1,2 százalékos adónövekmény az idei
elsõ öt hónapban az elmúlt év azonos idõszakához viszonyított
adószinthez képest, ami havonta – a nettó 91 300 forintos átlagkereset-
értéket tekintve alapul – 1019 többletelvonást jelent egy
munkavállalónál. A statisztikai hivatal szerint 2,777 millió foglalkoztatottat
regisztráltak az elsõ öt hónapban, ami azt jelenti, hogy
az adók növelésével január óta 14,1 milliárd forintnyi többletjövedelemhez
jutott az államkassza. Éves szinten mindez negyvenmilliárd
forintra rúg, ami már testvérek között is kiérdemeli a lakossági
megszorító intézkedés elnevezést, hiszen ez nem más, mint
egy újabb, immár bújtatott Medgyessy-csomag.
Így álltunk hát májusban, két évvel azon választások után,
amelynek kampányában a kisebbik kormányzó erõ, a Szabad Demokraták
Szövetsége radikális adócsökkentéseket ígért, a nagyobbik
szocialista párttal karöltve, amely mindezt tetézte az igazságosabb
közteherviselésrõl szajkózott retorikájával is.
Ilyen adópolitika mellett nem csoda hát, ha a miniszterelnök
arról értekezik, hogy lejárt a jóléti államok ideje. A leírtak szerint
igaza is lehet, legalábbis, ami Magyarországot illeti. A másik kormányfõi
állítás (miszerint az emberek jobban élnének most, kormányzása
alatt, mint korábban) valóságtartalma viszont megkérdõjelezhetõ.
Lehet, hogy a szûk környezetében, vadásztársai, barátai,
rokonai nem panaszkodnak, mi több: kifejezetten élvezik általános
életszínvonaluk látványos javulását, ami vélhetõen több,
mint havi 73,04 forint, de ez a kör csak atomnyi töredéke annak a
2,777 millió embernek, akit alkalmazottként tartanak ma nyilván
Magyarországon, s akik munkájukért öt hónap alatt csak 365,20
forinttal kaptak több pénzt, mint egy évvel ezelõtt.
origo.hu
Orbán Viktor: „Ukrajnával rosszul járnánk, rossz üzlet!”
