Nem egy szerzett különleges előjogokat a középkorban a Csallóköz régi magyar települései közül. A pozsonyi királyi vár közelében fekvő falvak lakói az udvari szolgálaton kívül mentesültek a további földesúri terhek alól. E várjobbágyok már a tatárjárás utáni évtizedekben – a határvédő székelyekéhez, gömöriekéhez és más őrvidékiekéhez hasonló – kollektív kiváltságokat kaptak, amelyek által községeik nemesi szabadságot élveztek. Az önálló Gellei szék (Sedes Gelle) szomszédságában lévő Gomba lakói erre hivatkozva használták a XIX. század végéig a nemes előnevet.
A ma alig kétszáz magyar lakosú falu neve 1293-ban bukkan fel Gumba alakban. 1301 után Gombai Jakab, később leszármazottainak birtoka. Már korábban váras hely (a középkori erőd helyén emelt kastélya előbb reneszánsz, majd 1830-ban klasszicista stílusban épült). A község neve előfordul 1346-ban és 1381-ben, plébániája egy 1390-ben kelt oklevélben szerepel. Hivatalos neve 1948 óta Hubice. A Nagyboldogasszony titulusú templom – Ipolyi Arnold 1858. évi első leírását idézve – „számtalan újításai dacára is eredeti gót épületre mutat. Erre utalnak háromszoros tagozással alakított, erősen előszökő, tömör oldaltámjai, tornya nyolcszögű gúlacsúcstetőzete, szélein a négy kisebb, hasonlóan alakított mellék-oldaltoronykával.” Az azóta végzett kutatások megerősítették a kitűnő régész püspök úttörő kormeghatározását, sőt feltárták a templom román kori eredetét bizonyító nyomokat is. Alapvetően a XIII. század második felére vall az egyhajós, keletelt épület kicsiny mérete – belső hossza 12 méter, a hajó szélessége 5,5 méter, a szentélyé négy méter –, kegyúri karzata, valamint a négyzetes, dongaboltozatú szentély egyenes záródása. A hajó nyugati fala elé kiugró toronynak is van román kori előzménye, amint a sekrestye gótikus ablakai sem zárják ki az épületrész korábbi keletkezését.
A Mária-egyház gótikus átalakítására 1449 táján került sor. Ekkor készült a déli bejárat egyenes szemöldökköve, a sekrestye szintén gótikus ajtaja és az említett faragott kő keretes ablakok. A többi részlet és a nyugati karzat a XVII–XVIII. századi renoválások formáját mutatja. A templomon 1976 és 1978 között végeztek kisebb felújítást, s épp az elmúlt hónapokban történt rajta újabb külső tatarozás.
A zömök, négyszögletű tornyot koronázó nyolcszögű, négy fióktornyos gúlasisak a Csallóköz középkori templomainak messziről feltűnő, jellegzetes dísze. Ehhez hasonló formájú, kőből falazott toronysisakok jellemzik Toscana román stílusú és kora gótikus egyházait is. A két terület közötti művészeti rokonság a nápolyi Anjou-házból származó uralkodóink – Károly Róbert és I. (Nagy) Lajos király – személyéhez, illetve a XIV. századi itáliai hadjáratokhoz köthető, amelyekben számos udvari ember és földesúr vett részt a Pozsony környéki és észak-dunántúli birtokokról is. További érdekesség, hogy e kőből készített gótikus építészeti forma pár évszázadnyi késéssel az ország keleti felén – a Felső-Tisza-vidéken, a Szamosháton és a Székelyföldön – jött újra divatba: a fából ácsolt templomtornyokon, különálló haranglábakon.
A kis Gomba további nevezetessége, hogy Szelepcsényi György érsek itteni birtokán honosította meg 1666-ban a merinói juh tenyésztését, amelynek selyemgyapjából a legfinomabb kelmét készítették a felvidéki posztómanufaktúrák.
origo.hu
Jászsági díler bukott le a rendőrök előtt átadás közben
