Az adók harmonizálása, ezzel együtt a vállalati adóalap szélesítése szükséges az Európai Unión (EU) belül, mert nem lehet 25, majd később 29 féle vállalati nyereségadókulcsot alkalmazni a tagországok között – jelentette ki tegnap Hans Eichel német pénzügyminiszter a tárgyalásait befejező budapesti tájékoztatóján. Hozzátette: ahogy az áfa esetében 15 százalékos minimális és 25 százalékos maximális kulcsot határoz meg az EU, úgy a vállalati adózásnál is meg kellene határozni az adósávokat.
Draskovics Tibor a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy nincs szükség egy egységes európai társasági adórendszer bevezetésére, mivel a vállalati adózásban nem lehet megszüntetni a versenyt. Szavai szerint figyelembe kell venni azt is, hogy Magyarországon például helyi iparűzési adó is terheli a vállalatokat. Draskovics kitért a jegybank és a kormány közötti viszonyra, amellyel kapcsolatban elmondta: a kabinet által folytatott szigorú költségvetési politika reményei szerint bővíteni tudja az MNB mozgásterét a kamatdöntéseket illetően. – A kormány olyan politikát folytat, amely az egyensúly javítását és az idei költségvetési célok elérését helyezi a középpontba, ezért úgy gondolom, hogy a jegybank mérlegelni fogja a gazdaságpolitika teljesítményét, így a forintárfolyam alakulását is, amikor kialakítja döntését – tette hozzá a pénzügyminiszter a monetáris tanács hétfői ülésére utalva.
A magyar jegybankot illetően politikai nyomásgyakorlásra számít a Morgan Stanley. A nemzetközi befektetési bank úgy véli, a jegybankot azért kívánják nyomás alá helyezni, mert a forint várhatóan tovább erősödik, amely kamatcsökkenést kell eredményezzen. A Pénzügyminisztérium által előirányzotthoz képest gyengébb adatokat prognosztizálnak az idei évre vonatkozóan az elemzők, akiknek kétségeik vannak afelől is: a GDP 4,6 százalékban meghatározott államháztartási hiány tartható lesz-e.
Összedőlhet az uniós költségvetés. Az EU nettó befizető tagállamai készek lennének megakadályozni az unió következő költségvetésének elfogadását, ha nem teljesülnek a közösségi büdzsé jelentős lefaragására vonatkozó követeléseik – írta tegnap a Financial Times. A brit gazdasági napilap kontinentális kiadásában közölt jelentés szerint a hat tagállam (Ausztria, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Svédország) nagyköveti szintű egyeztetést tartott erről az eshetőségről, amelynek megvalósulása pénzügyi káoszt idézhet elő az EU-ban. (MTI)
