Igen kevés olyan orosz állampolgár van, akinek nincs ellenére magánkereskedelmi bankba tenni megtakarításait. A orosz közvélemény-kutató intézet szerint a lakosság 2 százaléka hajlandó erre, derült ki egy Moszkvában nyilvánosságra hozott felmérésből.
Az orosz bankok éppen júliusban tapasztalhatták az 1998-as rubelleértékelés óta bekövetkezett legnagyobb válságot: a betétesek pánikszerűen vették ki betétjeiket az Alfa és egyéb magánkereskedelmi bankokból, miután a sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy többet csőd fenyeget közülük.
Májusban és júniusban hitelekhez nem lehetett hozzájutni a piacon, mert híre ment, hogy miután pénzmosás miatt visszavonta egy középszintű bank engedélyét, a központi bank több pénzintézetet is bezárhat. A bankok iránti bizalmatlanság légkörében az oroszok 70 százaléka egyáltalán nem rendelkezik bankszámlával. Arra a vizsgálat során feltett kérdésre, hogy mit tenne, ha döntenie kellene pénze sorsáról, a legtöbben (a megkérdezettek 35 százaléka) azt felelte, hogy ingatlant venne.
A nagy londoni piacfigyelő házak elemzései szerint az orosz bankrendszer új keletű likviditási válsága az egész rendszer fejletlenségének és az ellenőrzési mechanizmus elégtelenségének a következménye. A hitelminősítők véleménye eltér abban, hogy már időszerű-e megkezdeni az orosz bankok leértékelését, egyikük mindazonáltal közölte, hogy még nem tart az 1998-as összeomlás megismétlődésétől. A Standard and Poor’s (S&P) nemzetközi hitelminősítő Londonban kiadott elemzése szerint az orosz bankrendszerben támadt turbulencia „hirtelen finanszírozási nehézségeket” okozott mindegyik orosz magánbanknak, miután likviditásszűkét eredményezett a bankközi piacon, s a lakossági betétállomány jelentős megcsapolásához vezetett.
origo.hu
Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban
