Civil vélemények a fiókban

A gazdasági minisztérium felkérésére több szakmai és civil szervezet is elkészítette állásfoglalását a tárca megrendelésére készült energiapolitikai koncepcióról, ezeket azonban a minisztérium eddig nem tárta a nyilvánosság elé. Társadalmi párbeszéd helyett néma csöndben készül – vagy nem – a szektor jövőjét meghatározó terv.

Idén januárban, a szakembereket is meglepve, váratlanul egy új, hosszú távú energiapolitika tervezetével állt elő a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). A GKI Energiakutató és Tanácsadó (GKI) Kft. által készített, Az új energiakoncepció alapkérdései, az állam szerepe a liberalizált energiapiacon címet viselő tanulmányt többtucatnyi szakmai szervezetnek, illetve a szektorban működő vállalkozásnak küldték meg véleményezésre, s a minisztérium honlapján is publikálták. A nyilvánosságtól – legalábbis a hivatalos kommunikáció szerint – azt várta a GKM, hogy a kérdésben társadalmi párbeszéd nyomán széleskörű szakmai-politikai egyetértés alakuljon ki. E célból a minisztérium a szakmát és a nagyközönséget is hozzászólásra buzdította. A meghirdetett menetrend szerint a GKI-anyaghoz fűzött véleményeket, álláspontokat április 15-től közzétették volna, hogy azután a kétfordulós írásbeli egyeztetés nyomán a még fennmaradó, „kulcsfontosságú” kérdésekről szakmai fórumokon vitázva döntsenek, ám ebből eddig nem lett semmi. Noha információink szerint több szervezet, például az Energiaklub, az Energiapolitika 2000 Társulat, a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, valamint a Magyar Mérnöki Kamara hő- és villamos energia tagozata is elkészítette és beküldte állásfoglalását, azokat a GKM még csak nem is publikálta, nemhogy széles körű társadalmi vitára bocsátotta volna. Hogy a fentiek véleményén túl hány hozzászólás hever eltemetve az íróasztalfiókban, azt csak a minisztérium illetékesei tudják megválaszolni – ígéretük szerint erre csütörtökön kerítenek sort.
– A hallgatás oka valószínűleg az, hogy a hozzászólások egytől egyig lesújtó véleménnyel vannak a szaktárca pénzén készült anyagról – vélte kérdésünkre Perger András, az Energiaklub munkatársa. A szakember szerint még az sem világos, mi volt a célja a GKM-nek a tanulmánnyal. Azt sem lehetett tudni, hogy készül ilyen, egyszer csak megjelent, és minden fórumon megdöbbenést keltett. – Bármelyik részletét is nézzük, mindegyik szűkszavú és megalapozatlan. Gyakorlatilag csak a villamos energiával foglalkozik, a közlekedésről például – noha ez a szektor az ipar után a második legnagyobb energiafogyasztóvá lépett elő – egy szót sem ejtenek – jelentette ki Perger.
Hasonlóképpen nyilatkozott a koncepcióról korábban Járosi Márton, az Energiaklub 2000 Társulat elnöke is. Mint arról már beszámoltunk, a független szakértőkből álló civil szervezet úgy véli, a koncepció alkalmatlan arra, hogy egy új magyar energiapolitika kiindulópontja legyen, mert nem fogalmazza meg az alapkérdéseket, s nincsenek javaslatai arra, hogyan valósítható meg az energiapolitika valódi célja, vagyis a lakosság és a gazdaság biztonságos ellátása a környezetszennyezés és a szolgáltatási árak társadalmilag elfogadható szinten tartása mellett.
Egy neve elhallgatását kérő nyilatkozó szerint az energiakoncepció körüli csönd jó jel: sokkal kedvezőbb ugyanis, ha a GKM elfelejti a tanulmányt, mintha megpróbálja megvalósítani az abban foglaltakat. Az ugyanis gyakorlatilag semmi másról nem szól, csak hogy az államnak végképp ki kell vonulnia az energetikából, hogy száz százalékig a piac szándékaira bízza a szektort.