Megfelelő összegű és hatékonyságú, az informatikai ágazatnak juttatott támogatással akár egy egész százalékkal is emelkedhetne az ország GDP-je. Miközben azonban az iparág teljesítménye háromszor gyorsabban nő a nemzetgazdaságénál, versenyhátrányba került a munkabéreket és a termékeket terhelő magas jövedelemadó és forgalmi adók miatt – nyilatkozta lapunknak Szekfű Balázs, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) igazgatója. Az érdek-képviseleti szakmai szerveződés a napokban küldte el a terheiket csökkentő javaslatokat a Pénzügyminisztériumnak. Az IVSZ álláspontja szerint elengedhetetlen egy egységes innovációs és iparpolitikai koncepció kialakítása, amely meghatározza a kormányzati programokhoz kapcsolódó fejlesztési terveket és az ezeket támogató jogszabályi környezetet, támogatásokat. A gazdaságon belül e szegmens lehet a kitörési pont, amely sikeressé és gazdaggá teheti Magyarországot – állítja Szekfű Balázs.
A szakember kiemelte: a hozzáadott értéket termelő munkaerő tekintetében ma már nemcsak Indiával, de Szlovákiával és Romániával szemben is jelentős a lemaradásunk. Példaként keleti szomszédunkat említette, ahol a kedvezményeknek köszönhetően egy szoftvermérnök esetében a nettó munkabérre számolva 1,5-1,6-szoros a munkáltató költsége, míg idehaza az informatikai cégek 2,5-szörös szorzóval kénytelenek kalkulálni.
Az internethasználat is sokkal elterjedtebb más országokban. Észtországban tíz emberből négy a neten keresztül intézi bankügyeit, a kormány pedig az informatika adta lehetőségeket kihasználva számítógéppel szavaz adott kérdésekről, s döntései azonnal láthatók a világhálón. Az igazgató szerint hazánk is közel van e lehetőségekhez, ám a támogatások hiánya miatt mégis távol. Szükséges lépni, mert a rendszerváltás óta eltelt években Magyarország ezen a területen is elveszítette eminens pozícióját. A korábbi szlogenek, miszerint pénzügyi központ, gazdasági centrum, informatikai fellegvár leszünk, mára „kipukkadtak”.
Szekfű Balázs kiemelte, hogy az ágazatban nemzetközileg sikeres magyar cégek specializálódtak valamelyik területre. Úgy véli, a specializálódás a jövőben még inkább megfigyelhető lesz, s ez a kicsik sikerét hozhatja, miközben nagy generális vállalkozások növekedési kihívásokkal küszködnek majd, ha nem jutnak ki az országhatárokon túlra. Mivel azonban a milliárdos tőkéjű magyar vállalkozások csupán kisvállalkozásnak számítanak az unióban, ezért felvásárlásokra, fúziókra is számítani kell. Hitelhez ugyanis csak nehezen juthatnak a honi informatikai cégek, mert vagyonuk a tudás, és a know-how a magyarországi banki gyakorlatban – szemben a nyugat-európai példákkal – még nem számít fedezetnek.
Az igazgató komoly problémának tartja, hogy a szoftverfejlesztés és -export mint a magyarországi versenyképesség kulcsa még nem kap kellő állami segítséget. Hiányoznak az elektronikus kereskedelmet ösztönző lépések is. Az Egyesült Államokban ugyanakkor az árucikkek elektronikus kereskedelemben történő forgalmazását áfamentessé tették, ezáltal megnőtt a forgalom, így ez nagy valószínűséggel idehaza is hatékony eszköz lehetne.
A IT-szakemberek elvándorlását firtató kérdésre ekképpen válaszolt az igazgató: nem igazolódtak be azok a korábbi félelmek, amelyek a hazai szakemberek Nyugatra vándorlásáról, az „agyelszívásról” szóltak. Ha azonban nem javulnak a versenyfeltételek, s recesszió alakulna ki itthon az ágazatban, mivel a lehetőségek amúgy a piac mérete miatt korlátozottak, a befektetők pedig máshová helyeznék tőkéjüket, akkor újra és valósan számolni kell ezzel a problémával.
Egyebek mellett ezért fogalmazta meg részletesen elképzeléseit az IVSZ: exporttevékenységet végző cég esetén az összes közteher ne haladja meg a nettó munkabér ötven, nem exportáló cég esetén hatvan százalékát. Azon vállalatok munkavállalói esetében, akik évente több mint 15 ezer euró hozzáadott értéket termelnek az iparágban, a társadalombiztosítási, szakképzési, munkaadói és egészségügyi hozzájárulások összességében 47 százalékos mértéke csökkenjen húsz százalékra. A szakképzési hozzájárulás egésze legyen felhasználható. Exportcélú fejlesztésekhez kapcsolódó munkabérjellegű költségekre eső munkabérterhek hároméves elkülönítése, előre leírása váljon lehetségessé. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) felső összeghatárát célszerű lenne 75 millióra emelni az informatikai hozzáadott érték előállításával foglalkozó cégek esetében. A mikro- és kisvállalkozókat támogató beruházási kedvezményt terjesszék ki a középvállalkozásokra, informatikai beruházásokra. Minősüljön az informatika és az infokommunikáció (széles sáv) közvetlen termelőeszköznek, s a kis- és középvállalkozások számára rendelkezésre álló társaságiadó-kedvezmény harmincmilliós határa legyen százmillió forint. Az e-kereskedelem volumenének kiszélesítését ötvenszázalékos áfakedvezménnyel kellene segíteni, de ennek mértékét tételenként tízezer forintban kellene maximálni, hogy például személygépkocsit forgalmiadó-mentesen ne lehessen rendelni. Szükséges visszaállítani az uniós és egyéb pályázatok támogatásokkal kapcsolatos áfalevonás lehetőségét. Gyorsítani kell az IT-eszközök amortizációját, s kívánatos lenne a kényszervállalkozói moratórium kiterjesztése a tudásgazdaságban dolgozókra is.
Sereghajtók Európában. Amíg Magyarországon a lakosság körében 25 százalékos az internet elterjedtsége, az unióban 50 százalék – mondta korábban Kóka János, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke. Hozzátette: tavaly lelassultak a kormányzat, a közigazgatás és egyes versenyágazatok informatikai beruházásai, ami szintén növelte az ország lemaradását. A fejlett európai, illetve kelet-közép-európai országok között Magyarország az utolsó előtti helyen áll az elektronikus kormányzat használatát tekintve.
